MOKK: miért kell elmenni a közjegyzőhöz a jelzáloghitel felvétel során? (2. rész)

A közjegyző, mint pártatlan jogszolgáltató fontos szerepet játszik az ügyfelek tájékoztatásában a hitelfelvétel során. Ismerteti a közjegyzői okiratot, tájékoztatja a feleket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, és sok esetben elmagyarázza az olykor rendkívül bonyolult, banki szakszavakat tartalmazó okirat tartalmát. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői kétrészes, átfogó írásban segítenek megérteni a jogi környezetet, mert a tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában egy kölcsönszerződés minden fontos részletével és következményével, és a hitelfelvevők sokszor nem tudják, ki és mire vállal kötelezettséget. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.

A közjegyzői szerepvállalásnak a hitelfelvétel során kettős funkciója van: a közjegyzői okirat szabályszerű elkészítése és a hitelfelvevők tájékoztatása.

A jelzáloghitelek esetében törvény írja elő, hogy az ilyen hitelszerződések közjegyzői okiratba foglaltan jöjjenek létre. A közjegyzői okirat ugyanis egy olyan speciális okirat, amely alapján – ha az abban foglalt feltételeket a hitelfelvevő nem tartja be, például nem fizeti határidőben a törlesztőrészleteket – közvetlenül lehet végrehajtást indítani. Így a szerződésszegővel szemben a banknak nem kell bírósághoz fordulnia, hanem az okirat alapján közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet. Ezáltal követelését biztonságban tudhatja. Mindez közvetve a teljes hazai pénzügyi rendszer stabilitását is szolgálja. Ezért kérik a bankok, hogy az ügyfelek menjenek el a közjegyzőhöz.

A közjegyző, mint pártatlan jogszolgáltató emellett fontos szerepet játszik az ügyfelek tájékoztatásában. Ismerteti az okiratot, tájékoztatja a feleket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, és adott esetben elmagyarázza a sokszor rendkívül bonyolult, banki szakszavakat tartalmazó okirat tartalmát.

Ezáltal fontos fogyasztóvédelmi funkciót tölt be, az egyetlen és utolsó lehetőséget biztosítja arra, hogy a hitelfelvevő tisztában legyen azzal, mit vállal.

Rövidebb banki okiratok

Jó hír a hitelfelvevőknek, hogy az elmúlt hónapokban több jelentős hazai pénzintézet is rövidebb, érthetőbb dokumentumok (úgynevezett tervezetek) használatára tért át a jelzáloghitelekhez kapcsolódó közjegyzői okiratoknál. A korábban gyakran 20-40 oldalas, bonyolult iratok jelentősen lerövidültek ezeknél a pénzintézeteknél, miután több esetben egyeztettek erről a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával. Mivel általában az okirat tervezetét a pénzintézetek készítik el, így annak tartalma, hossza is elsősorban a bankokon múlik. A közjegyző pedig ellenőrzi, hogy megfelel-e a jogszabályi feltételeknek a dokumentum, és ha igen, akkor az alapján elkészíti a közjegyzői okiratot.

A rövidebb okirat nemcsak átláthatóbb és egyszerűbb a jogi ügyekben általában járatlan hitelfelvevőknek, hanem a kisebb terjedelem rövidebb ügyintézési időt és kedvezőbb közjegyzői díjat is jelent. Jó tudni, hogy további jelentős díjkedvezmény érhető el abban az esetben, ha a bank elfogadja a közjegyzői okirat hiteles kiadmányát elektronikusan is, és nemcsak papíron. Erre azonban a MOKK tapasztalatai szerint a pénzintézetek egyelőre nem tértek át.

Ki fizeti a közjegyző díjat, és mi határozza meg az összegét?

Egyes bankok a közjegyzői díjat már a hitelfelvételnél az ügyfelekre hárítják, míg más pénzintézetek a kifizetett összeget részben vagy egészében utólag jóváírják a hitelfelvevő számláján. Fontos tudni azonban, hogy a közjegyzői díj utóbbi esetben is beleszámít a teljes hiteldíjba, azaz végső soron a hitelfelvevő fizeti meg a futamidő alatt.

Forrás: Shutterstock

A közjegyzői díjat nem a bank, és nem is a közjegyző határozza meg, hanem jogszabály. A díjszabástól a közjegyző nem térhet el, de kedvezőbb a közjegyzői díj például akkor, ha a bank elfogadja az okirat hiteles kiadmányát elektronikusan is – hangsúlyozták végezetül a MOKK szakértői.

Jellemző tévhitek a hitelfelvétel során

Testvérem adóstársa vagyok, de engem nem érint, ha nem tudja fizetni a törlesztőt.
Nem igaz, mert az adóstárs az egyetemleges felelősség keretében teljes vagyonával felel a teljes hitel visszafizetéséért.

Olcsón jutok hitelhez, 20 évre vettem föl kölcsönt, a kamat 3 százalékos, ötéves kamatperiódussal. A kamat végig 3 százalék lesz.
Csak az első 5 évben lesz biztosan 3 százalékos a kamat, utána változhat, akár kevesebb, de több is lehet, ennek részleteit és feltételeit tartalmazza a szerződés.

Ha átmeneti pénzzavarba kerülök, és nem tudom fizetni a törlesztőt, akkor van legalább egy évem anyagilag egyenesbe jönni, mert a banknak pereskednie kell, és a bírósági eljárás hosszadalmas.
Nincs ennyi ideje. Éppen ez a közjegyzői okirat egyik legfontosabb joghatása, hogy a bankoknak nem kell bírósághoz fordulniuk, hanem közvetlenül tudnak végrehajtást kezdeményezni, ha a hitelfelvevő nem törleszt. Ezért nincsen egy éve az adósnak, hogy rendezze rosszra fordult anyagi helyzetét. Ha nem tud időben törleszteni, haladéktalanul jelezze a pénzintézetnek, ahol általában nyitottak az átütemezésre. A banknak is az a jó, ha az adós vissza tudja fizetni hitelét.

Ha megkapom az örökségem, rögtön visszafizetem a tartozást, és ennek nincsen pluszköltsége.
Ez nem feltétlenül igaz, mert általában van díja az előtörlesztésnek, minden bank és minden hitel esetében eltérő mértékű. A szerződésben pontosan meghatározzák, mekkora költsége van az előtörlesztésnek.

Nincs baj, ha nem fizetem a jelzáloghitel törlesztőrészleteit, hiszen csak azzal az ingatlannal felelek a tartozásért, amelyre a hitelszerződésben zálogjogot alapítottunk.
A szerződésekben rendszerint kikötik, hogy a felvett hitelért az adós nem csak a zálogul lekötött ingatlannal, hanem azon kívül a teljes vagyonával felel. Így, ha az adós ellen végrehajtás indul, akkor nem csak a zálogtárgyat (ingatlant) veszítheti el, hanem minden más vagyona (pl. egyéb ingatlan, gépjármű, más vagyontárgyak, munkabér és más jövedelmei) végrehajtás alá vonható.