Kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti eljárás (1. rész)

A D.A.S. JogSzerviz szakértői kétrészes írásukban azt a témakört járják körbe, hogy vajon milyen lépések szerint kell eljárnia annak a károsultnak, akinek egy olyan jármű okozott kárt, melyre nem volt érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződés kötve. Most az első részt olvashatja.

Sajnos, a fenti példa nem is olyan ritka. Olykor előfordul, hogy a károkozói gépjárműre annak üzembentartója vagy nem kötött, vagy nem tartotta érvényesen fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződését – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor a károsult nem fogja tudni a kárigényét kivel szemben érvényesíteni. Ez azonban tévedés. Ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ), a törvény erejénél fogva köteles egy úgynevezett Kártalanítási Számlát fenntartani.

A Kártalanítási Számla helytállása

A Kártalanítási Számla valójában a biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, melynek az az alapvető fő feladata, hogy a kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartók gépjárművei által okozott károkat a károsult részére megtérítse. A Kártalanítási Számla nemcsak a fenti esetben jelenthet a károsult részére megtérülést.

A Számla ugyanis akkor is helytállást nyújthat, amennyiben a károkozás ismeretlen gépjárművel Magyarországon történt és halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt (csak ebben a körben), vagy a károkozói gépjármű beazonosítható, azonban az üzembentartója mégsem ismert.

A Kártalanítási Számla főszabály szerint ugyanúgy térít, mint a károkozói felelősségbiztosító. Vannak azonban kivételek. Ugyanis, ahogy arra már fentebb utaltunk, az ismeretlen járművel okozott károk vonatkozásában a megtérítésre csak és kizárólag a halál és a súlyos személyi sérülés körében van helye.

Ekkor az ezzel összefüggő károkat téríti a Kártalanítási Számla. Ilyen károk a sérelemdíj, járadék, egyéb.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy mindazokat a károkat, amelyek a társadalombiztosítási ellátás, vagy más vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés helytállásából megtérülnek, azokat sem a személyi sérülés, sem pedig a gépjárműkár vonatkozásában nem köteles a Kártalanítási Számla megtéríteni.

Forrás: Shutterstock

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, melynek terhére kéri a gépjármű javítási költségének a térítését és azt a casco ki is fizeti a számára, akkor a Kártalanítási Számla legfeljebb azokat a károkat téríti, melyeket a casco biztosítási szerződés már nem fedezett. Ilyen az önrész, vagy egy bérgépkocsi költség, esetleg a sérelemdíj követelése is.

Rossz hír azonban a károkozó számára, hogy ezzel a helytállási kötelezettsége nem szűnik meg. Ugyanis a Kártalanítási Számla kezelőjének, azaz a MABISZ-nak megtérítési igénye merülhet fel közvetlenül a károkozóval szemben is.

Tehát visszakövetelheti mindazt az összeget, amelyet kártérítés címén a károsult számára megfizetett. A tapasztalat pedig az, hogy a MABISZ ezeket a követeléseket zömében vissza is követeli a károkozótól.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértői írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)