Meddig terjed a szülő felelőssége gyermeke irányába? (1. rész)

A szülő felelősséggel tartozik gyermekéért, különösen élete első 18 évében, hiszen élettapasztalat híján ekkor ő még nem képes felmérni saját tetteinek súlyát. A Lupovici Ügyvédi Iroda jogászai kétrészes írásukban azt járják körbe a büntetőjogász szemszögéből, hogy a figyelem elmulasztása bizonyos esetekben milyen, akár büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után. Most az első részt olvashatják.

Minden embernek vele született ösztönös vágya mutatkozik egy, vagy több saját utód iránt. Rengeteg boldogságot ad a gyermeknevelés, azonban sosem szabad megfeledkezni az úgynevezett „árnyoldalról" sem, nevezetesen az összes felmerülő nehézségről, a kötelességek végtelen soráról, vagyis az örökké tartó küzdelemről.

A szülő felelősséggel tartozik gyermekéért, különösen élete első 18 évében, hiszen élettapasztalat híján ekkor ő még nem képes felmérni saját tetteinek súlyát. A Lupovici Ügyvédi Iroda jogászai rámutattak, hogy a figyelem elmulasztása bizonyos esetekben milyen, akár büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után.

A gyermekvállalás nemes, de elképesztő teher. Szabad elköteleződésről, önálló döntésről beszélünk, amely visszavonhatatlan és életünk végéig tart, jóllehet, a konkrét büntetőjogi tényállás csak a gyermek nagykorúságának eléréséig szankcionálja a felelőtlen szülői magatartást.

Dr. Lupovici Jack védőügyvéd szerint alapvetően senki felett sem szabad pálcát törni, hiszen szülőnek lenni talán az egyik legkeményebb feladat és a legnagyobb gondosság mellett is elegendő csupán egyetlen rossz pillanat, amikor a szülő nem figyel és megtörténik a baj. Egy kisgyerekre gyakorlatilag a nap 24 órájában ügyelni kell, ami természetesen képtelenség.

A magyar jogrendszer komolyan veszi a gyermekek védelmét

A gyermekek védelmét Magyarország jogrendszere rendkívül komolyan veszi, ezért amennyiben a szülőt tettéért vagy mulasztásáért büntetőjogi felelősségre vonják, a tisztességes eljárás eléréséért szükségünk van egy nagy tapasztalattal rendelkező védőügyvédre.

Hatályos Büntető Törvénykönyvünk az alábbiak szerint rendelkezik a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatban:

„A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Amennyiben szülői felelősségről beszélünk, laikusként a logikánk azt sugallja, hogy bűncselekményt csak a szülő követhet el. A fokozott védelem miatt azonban más személyekre is kiterjed a szülői felelősség, tehát megvalósíthat bűncselekményt a szülő, továbbá a gyám, a nevelőszülő, illetve ezek élettársa. A kiterjesztést „szülőszerű" helyzetük indokolja.

Érdekesség továbbá, hogy a bíróság hiába fosztja meg szülői felügyeleti jogától valamely, vagy akár mindkét szülőt - ha egy háztartásban, közös lakásban élnek a kiskorúval, a jogfosztott szülők ugyanúgy felelnek, mint az, aki a felügyeletet egyébként gyakorolja.

Esetenként pedig a gyógypedagógus vagy a pedagógus asszisztens is felelősségre vonható, ha a nevelésére bízott gyermeket fizikai bántalmazással vagy más megalázó módon fegyelmezik (például egy diákotthonban).

A kiskorúak veszélyeztetése leggyakrabban szülői mulasztás vagy egyéb gondatlan cselekményének következménye, azokat a szándékos eseteket nem számolva, amikor a szülő kész akarva árt gyermekének, kevés olyan esetet ismerünk amikor a szülő mentesülni akarna a büntetés alól.

Ilyen esetben a büntetőügyvéd feladata, hogy a cselekményével arányos, a hatályos jogrend szerinti legenyhébb szankció kerüljön alkalmazásra, ami a bűncselekményt megvalósító szülő lelkiismeretét is a helyére rakja, ugyanakkor nem eltúlzott.

Forrás: Lupovici Ügyvédi Iroda

Az ugyvedipraxis.hu jogászai összegezték: Mely elemekből tevődik össze a szülői kötelesség?
1. Az általános gondozás a gyermek megfelelő élelmezését, öltöztetését és normális életkörülmények biztosítását jelenti.
2. Nevelés során igyekszünk formálni csemeténk jellemét, tudatosan és tervszerűen elősegíteni az ő szellemi fejlődését, s ehhez szükségszerűen hozzátartozik az is, hogy saját magatartásunkkal, életvitelünkkel állítunk számára példát.
3. A felügyelethez tartozik a gyermek fizikai épségének megóvása, értelemszerűen a szülő nem hagyhatja, hogy gyermeke a forró vasaló körül játsszon, ugrándozzon, mert reálisan lehet súlyos, vagy akár halálos sérüléstől tartani.

Séta közben a szülőnek fognia kell a gyermeke kezét, úgy, hogy ne tudja sajátját kirántani, mert minél kisebb, annál hajlamosabb elszaladni, s annak könnyen tragédia lehet a vége. A 6 évesnél fiatalabb gyermekekre fokozottan kell ügyelni, ugyanis ebben a korban a legmagasabb a végzetes balesetek bekövetkeztének a veszélye.

A szülői felelősség általános ismérveinek súlyos megszegése megvalósítja a kiskorú veszélyeztetését. Nem kell extrém dolgokra gondolni, elegendő, ha a téli mínuszokban a szülő rövidnadrágban és nyári pólóban, pulóver nélkül járatja óvodába vagy iskolába a gyermeket.

A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai hangsúlyozzák, hogy csak a bíróság állapíthatja meg azt, hogy a szülő súlyosan vagy nem súlyosan szegte meg kötelességét. Mivel az emberek nem tökéletesek, ezért a kisebb nevelési hibákért vagy csekély súlyú mulasztásokért nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a szülőket. Más a helyzet olyankor, ha a sok kisebb súlyú probléma összeadódik, ilyenkor összhatásukban súlyos kötelezettségszegéssé avanzsálhatnak.

Az ügy körülményeit a kiskorú életkorával és személyiségével összhangban kell értelmezni, nem szabad egy kalap alá venni egy 3 éves gyermeket és egy 16 éves kamaszt.

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)