Kavics a gépezetben 2. – Milyen feltételekkel zárható ki egy kft. tagja?

Ha úgy érezzük, hogy az ellenség már nem csak a kapuknál van, hanem a cégben, akkor a Ptk. idevonatkozó szabályai lehetőséget adnak olyan tag kizárására, akinek a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tényleges kizárás feltételei szigorúak, de teljesíthetők. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes írásának a második részét olvashatják, az első rész itt olvasható.

Első lépésként a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges, miközben természetesen az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

Második lépésként pedig a társaságnak az érintett tag ellen a bíróságnál a kizárására vonatkozó keresetet kell indítani, amely alapján – ha a bíróság is úgy ítéli meg, hogy a kizárni kívánt tag a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné – határozattal kizárja, amely határozattal a tagsága megszűnik.

Mit is jelenthet a társaság céljainak elérését nagymértékű veszélyeztetés? Itt csupán az eddig kialakult bírósági gyakorlatra hivatkozhatunk, mivel a kizárási okra vonatkozó szabály értelmezése a bíróságok feladata.

Kizárásra okot adó körülményként értékelte például a bíróság azt, amikor a tag - egyértelműen azért, hogy a társasági döntéshozatalt akadályozza – színlelt szerződéssel igyekezett üzletrészét átruházni más személyre.

Ugyancsak kizárási okként értékelte a bíróság a tag olyan magatartását, amely kizárólag a saját egyéni érdekeit szolgálta, miközben az a társaság érdekeivel pedig éppen ellentétes volt.

Sajátos, hogy bár a törvény szövege a jövő vizsgálatát tenné a bíróságok feladatává, a valóságban a bíróságok lezajlott eseményeket vizsgálnak, és ha azok a társaság vagy a többi tag érdekeinek súlyos sérelmét mutatják, akkor a kizárás szankcióját alkalmazzák akkor is, ha nincs adat arra, hogy a sérelmet okozó magatartás megismétlődne.

Tehát a kizárásról hozott döntések azzal a feltételezéssel születnek, hogy a korábban elkövetett magatartás a jövőben is megismétlődhet, és a bíróságok azt mérlegelik, hogy ennek bekövetkezte esetén ez hogyan hatna a társaságra.

Tagsági jogok felfüggesztése

Külön kérelemre a bíróság az érintett tag tagsági jogait a jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Tehát a kizárási per megindítása önmagában nem érinti a kizárandó tag tagsági jogait, azonban ezek gyakorlása, kérelemre, a bíróság határozatával felfüggeszthető. Itt is figyelembe kell venni, hogy a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése csak akkor indokolt, ha azok gyakorlása a társaság érdekeinek súlyos sérelmével járna.

Vita esetén tehát a társaságnak kell bizonyítania, hogy a jogszabályban meghatározott feltétel megvalósult, és a tagsági jogok további gyakorlása súlyos érdeksérelmet okoz a társaságnak.

Mikor nincs lehetőség kizárásra?

A szabályozásból adódóan kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható és nem zárható ki a társaságból az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

Végül fontos megjegyezni, hogy a kizárást kezdeményező társasági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló külön eljárás nem indítható, azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat a határozat jogsértő voltára.