Az elbirtoklással szerzett tulajdon feltétele a jóhiszeműség

http://www.dreamstime.com/stock-photo-green-paragraph-image8677990

Az elbirtoklás a dologi jog egyik fontos jogintézménye, a tulajdonjog megszerzésének egyik módja. Elbirtoklás útján az szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot a jogszabályban előírt időszakon át szakadatlanul a sajátjaként birtokolja. Ugyanakkor nem birtokolja el a dolgot mégsem az, aki a dolog birtokába bűncselekménnyel, erőszakkal vagy alattomos módon jutott. Mindezzel a jog az időmúlás következményeit tolerálja oly módon, hogy nem kíván beavatkozni egy olyan állapotba, melyet hosszú ideig tartó nyugodt gyakorlat szentesített.

Az elbirtoklás kizárólag abban az esetben valósulhat meg, ha az elbirtokló jóhiszeműen abban a téves feltevésben van, hogy az adott dolgot tulajdonosként használja, tehát azt hiszi, hogy a dolog, az ingatlan az övé, hozzá tartozik – fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Huzamosabb időn át használt ingó/ingatlan esetén jogosan merül fel a kérdés, igényt lehet-e formálni a birtokolt dolog tulajdonjogára. Vajon bekövetkezett az elbirtoklás?

Az elbirtoklónak sajátjaként, megszakítás nélkül kell birtokolnia az elbirtokolni kívánt dolgot. Az elbirtoklási idő ingatlan esetében 15 év, ingó dolognál 10 év. Bérbeadás esetén is folyamatosan telik az elbirtoklási idő, a bérleti jogviszony nem szakítja meg az elbirtoklást.

Sokak előtt nem ismert a sajátjaként történő birtoklás fontossága és feltétele, melynek hiánya önmagában akadálya lehet az elbirtoklás bekövetkezésének.

Az elbirtoklás kizárólag abban az esetben valósulhat meg, ha az elbirtokló jóhiszeműen abban a téves feltevésben van, hogy az adott dolgot tulajdonosként használja, tehát azt hiszi, hogy a dolog, az ingatlan az övé, hozzá tartozik.

Amennyiben tehát az elbirtokló előtt ismert, hogy a birtokolt dolog nem az övé, és nem is tulajdonosként használja, úgy az elbirtoklás nem következet be eredményesen.

Ezen okból nem lehet elbirtokolni egy bérelt, kölcsönadott dolgot, hiszen a használója mindvégig tisztában van vele, hogy a dolognak ki a tulajdonosa.

Fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben az elbirtokolni kívánt ingó/ingatlan birtokába az elbirtokló bűncselekmény vagy egyéb alattomos módon jutott, az elbirtoklás az előírt 10/15 év leteltét követően sem következhet be, hiszen ebben az esetben teljes mértékben hiányzik a jóhiszeműség.

Az elbirtoklás bármikor megszakítható a tulajdonos részéről, melynek során elegendő csupán gyakorolnia a tulajdonosi jogait, végső esetben azonban a bírósághoz is fordulhat a dolog kiadása végett. Ilyen beavatkozás esetén a szakadatlan elbirtoklás félbeszakad, és az elbirtoklási idő újra kezdődik.

Az ismertetett feltételek teljesülése esetén, azaz az elbirtoklás bekövetkezése esetén az elbirtoklónak peres eljárást kell kezdeményeznie az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonossal szemben. Az eljárásban az elbirtoklás bekövetkezését a felperesnek kell igazolnia a bíróság felé.

Ha a bíróság részére bizonyításra került az elbirtokláshoz szükséges összes feltétel megvalósulása, a bíróság nyilvántartásba veszi az új tulajdonost.

A bíróság ilyen esetben kellő körültekintéssel vizsgálja a tulajdonszerzés időpontját, tekintettel arra, ha ezen időpontot megelőzően jóhiszemű harmadik személy tulajdonjogot szerzett az adott dolgon, az elbirtoklás nem következhet be – húzta alá végezetül dr. Némethné dr. Czinege Kinga.

Elbirtoklás a Ptk. szerint

A 2014. március 15-étől hatályos magyar Polgári törvénykönyv szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak. Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.

A jogcímes elbirtoklás

Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

Jogutódlás az elbirtoklásban

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Az elbirtoklás kizártsága

Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Az elbirtoklási idő nyugvása

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklás megszakadása

Az elbirtoklás megszakad, ha a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti; a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

https://das.hu/