Adósságrendezési eljárás természetes személyek részére

http://www.dreamstime.com/stock-photo-green-paragraph-image8677990

Azoknak a természetes személyeknek, akik fennálló adósságaik visszafizetése vonatkozásában fizetési nehézséggel küzdenek, lehetőségük van eljárást kezdeményezni a fizetőképességük helyreállítása érdekében. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti az adósságrendezési eljárás főbb általános szabályait.

Az eljárás kezdeményezésének és menetének szabályait a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szabályozza – fejtette ki dr. Czinege Kinga.

Az eljárást azok a természetes személyek kezdeményezhetik, akik rendelkeznek valamennyi vagyonnal és rendszeres jövedelemmel, továbbá a kérelem benyújtásától számítva képesek fizetni egy meghatározott összegű törlesztőrészletet a főhitelezőnek.

A törvény meghatározza ezen törlesztőrészlet minimális összegét. Legalább a zálogjoggal terhelt ingatlan folyósításkori forgalmi értéke 7,8 százaléka egy tizenketted részének megfelelő havi összeg.

Számszerűsítve a törvényi előírást, a minimális törlesztőrészlet egy 10 millió forint forgalmi értékű ingatlanra eső tartozás esetén a 7,8 százaléka 780.000 forint, melynek egy tizenketted része 65.000 forint, azaz az egyezség jóváhagyásáig teljesítendő törlesztési kötelezettség legalább 65 ezer forint havonta.

Az eljárás kezdeményezésekor további mérlegelendő körülmény, hogy az adós képes 5 évre kötelezettséget vállalni az eljárás későbbi szakaszában létrejött egyezség alapján törleszteni adósságát, mely törlesztés pénzügyi ellenerőzés mellett történik az évek során.

Megfelelési követelmények az eljárás kezdeményezéséhez, mely feltételeknek együttesen kell fennállnia.

Az adós tartozása legalább 2 millió forint, de kevesebb, mint 60 millió forint. A tartozás(ok) meghaladják az adós vagyonát, de nem haladják meg a vagyona 200 százalékát, azaz a tartozás nem lehet több, mint az adós vagyonának kétszerese.

A tartozás 80 százaléka elismert, vagy nem vitatott. A tartozások között szerepel fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás

Tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot

A Kúria Gfv. VII. 30.336/2018. számú döntése értelmében az eljárásba minden tartozást, még az 50.000 forint alatti tartozást is be kell vonni.

Az eljárás lényege abban fogható meg, hogy egy független szakértő közreműködésével kerülnek az adósságok megfizetésre, az eljárást az adós és a hitelezők együttműködésén alapul, méltányos törlesztési ütemezés kialakítása mellett, mely eljárás erősíti az adós törlesztési képességét.

További kedvező célja az eljárásnak, hogy az adós lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat valósít meg.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Az eljárás az adós kezdeményezésére indul. A kérelmet írásban – formanyomtatványon – kell benyújtani. Az adósságrendezési eljárás három folyamatból áll: bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás – bírósági adósságrendezési eljárás – bírósági adósságtörlesztési eljárás.

A kérelmet az adósnak a főhitelező részére kell benyújtania. Főhitelezőnek minősül az a pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga első helyen került bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba.

Az eljárás során létrejött egyezség maradéktalan teljesítése esetén a megfizetés után az adós a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítésre kerül – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/