Vágólapra másolva!
A lakáshitelek költségei között olyannyira nem a közjegyzői díjak a meghatározók, hogy egy hitelfelvételhez kapcsolódó átlagos közjegyzői díj (50-60 ezer forint) kevesebb, mint például egy 10 millió forintos, 10 éves futamidejű lakáshitel egyhavi törlesztőrészlete – tudta meg az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőitől.
Vágólapra másolva!

Egy ilyen jelzáloghitelnél az adós a futamidő végére több millió forinttal többet fizet vissza a banknak, mint amennyit fölvett, ehhez képest a közjegyzői díj elenyésző tétel – hangsúlyozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

Emellett a jelzáloghitel-szerződések valamilyen formában történő közokiratba foglalása kiiktatja azokat a tetemes potenciális költségeket, amelyek – a hitelszerződés megszegése esetén – a tömeges, hosszan tartó bírói eljárások kapcsán merülnének fel.

Ez a fajta „biztosíték" nemcsak az érintett felek, de az egész társadalom érdekeit szolgálja, és jelentős mértékben tehermentesíti az igazságszolgáltatás működését.

Drágán és alacsony hatékonysággal működő magyar bankok

A Magyar Nemzeti Bank szerint is a hazai a bankok nemzetközi összehasonlításban drágán és alacsony hatékonysággal működnek. Ezért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői nem tartják valószínűnek, hogy ennek a közjegyzői költség volna az oka.

Erős aránytévesztés tehát, amikor a hazai jelzáloghitelezés költségeinek csökkentésére valaki a közjegyzői tevékenységnek a hitelezési folyamatból való teljes kiiktatását veti fel egyedüli javaslatként.

A bankok hatékonyságának javítására ennél sokkal jelentősebb és célravezetőbb megoldások is léteznek, amelyek egyébként még tovább gyarapíthatnák a hazai pénzintézetek amúgy is kimagasló mértékű profitabilitását. Többek közt erről is szól a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi csomagja.

Ráadásul az idén tavasszal életbe lépett új közjegyzői díjrendelet alapján a korábbihoz képest még olcsóbb is lehet a közjegyzői díj, amennyiben a bankok hajlandók (lennének) elfogadni az elektronikus okirat hiteles kiadmányát, illetve rövidebb (4-5 oldalas) okiratokkal is beérnék a gyakran 20-40 oldalas helyett.

Ebben egyébként a közjegyzők tapasztalnak változást nyár óta: több bank rövidítette hitelszerződését, illetve az eleve rövidebb egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot is elfogadja a teljes szerződés közokiratba foglalása helyett.

Az elektronikus okirat elfogadása azonban sajnos még továbbra is kevéssé jellemzi a bankokat, pedig a közjegyzők rendszere képes erre. A bankok az elektronikus okirat elfogadásával csökkenthetnék a költségeket és gyorsíthatnák a hitelfelvételi folyamatot is.

Komoly probléma lehet a közjegyzői hálózat kiiktatása

A közjegyzői hálózat kiiktatása a hitelfelvételi folyamatból komoly problémákat vetne fel a banki ügyfelek megfelelő tájékoztatása tekintetében is.

Örvendetes, hogy az utóbbi években a pénzügyi edukáció és kultúra fejlesztésére jóval nagyobb figyelem irányul – kormányzati program is indult, és a legtöbb pénzintézet felvette a pénzügyi edukáció feladatát társadalmi kötelezettségeinek sorába. Ez a felvilágosító tevékenység azonban messze nem képes pótolni azt a konkrét személyre és szerződésre szabott, többnyire jogi felvilágosítást, amelyet a közjegyzők jelenleg nyújtanak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Látszatmegoldás az is, ha az országos közjegyzői hálózat helyett valamely más intézmény venné át az ügyfelek felvilágosításának a szerepét, hiszen ez egyrészt egy új, országos hálózat (valós vagy virtuális) kiépítését tenné szükségessé, másrészt nem törölné el az ezzel járó költségeket, hanem csupán egy másik szereplő vállára terhelné azokat.

Amennyiben ebben felmerülne az állami szerepvállalás gondolata is, ez esetben a jogi tájékoztatás, felvilágosítás költségeit nem csak a hitelfelvevők, hanem minden magyar adófizető állná, azok is, akik nem vesznek föl hitelt, ami aligha nevezhető fair megoldásnak.

Értékes biztosíték

A közjegyzői szerepvállalás a jelzáloghitelezés során rendkívül értékes biztosítékot jelent a szerződésben vállalt kötelezettségek betartására, továbbá a hitelt felvevők tájékoztatására és érdekeinek védelmére, ami az ügyletben résztvevők körén kívül fontos társadalmi érdekeket is szolgál.

A jelzáloghitelezés költségei valóban csökkenthetők (amennyiben erre szükség van), de ennek nem lehet egyedüli, és legfőképpen nem fő megoldása a közjegyzői szerepvállalás kiiktatása a folyamatból – húzták alá végezetül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.