Újabb eszköz a családi vagyon hosszú távú megóvásához és kezeléséhez

A családi vagyon generációkon átívelő megőrzésére, gyarapítására több eszköz is rendelkezésre áll, a legutóbbi szja-törvénymódosítás pedig az úgynevezett magánalapítvány fogalmát és intézményét vezette be. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői arra is rámutattak, hogy az adott család számára legalkalmasabb megoldás kiválasztása mindenképpen szakértői elemzést és tervezést igényel.

A családi vagyon hosszú távú kezelésének első eszközeként az úgynevezett bizalmi vagyonkezelés intézménye került bevezetésre, ezt követte idén márciusban a vagyonkezelői alapítvány jogintézményének megszületése, a legutóbbi szja-törvénymódosítás pedig az úgynevezett magánalapítvány fogalmát és intézményét vezette be.

Ez utóbbi vagyonkezelési forma keretszabályai sok hasonlóságot mutatnak a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezésekkel – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Mi minősül magánalapítványnak?

Magánalapítványnak minősül a jövőben:

- az alapító, a csatlakozó, illetőleg az előbbiek hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá

- a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is.

Mindkét esetben feltétel, hogy a magánalapítvány kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodhat.

A magánalapítványhoz kapcsolódó, eddig ismertté vált adószabályok az alábbiak:

- 2020-tól osztaléknak minősül az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték, kivéve, ha a kedvezményezett magánszemély ezt a jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, az nem minősül majd osztaléknak, hanem a tevékenység jellegére tekintettel kell minősíteni.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

- Amennyiben az alapítványi vagyon és a hozamok nem elkülöníthetők, akkor a magánszemély által megszerzett teljes vagyoni érték osztalékként lesz adóköteles.

- az alapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték pedig – hasonlóan a bizalmi vagyonkezelésnél alkalmazott szabályokhoz – adómentes lesz.

A családi vagyon generációkon átívelő megőrzésére, gyarapítására tehát már több eszköz is rendelkezésre áll, de az adott család számára legalkalmasabb megoldás kiválasztása mindenképpen szakértői elemzést és tervezést igényel – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.