A villámcsapásból eredő károk és a jog (1. rész)

villámcsapás, Szekszárd
Illusztráció.
Vágólapra másolva!
A villámcsapás és az elektronikai berendezések, eszközök kapcsolata több mint érzékeny terület. Az elemi károkat sok esetben nem lehet megelőzni, de mégsem árt rá törekedni. Mit tehetünk, ha bekövetkezett a kár, és kivel szemben támaszthatunk igényt? A D.A.S. JogSzerviz szakértői kétrészes írásukban járják körül a témát, most az első részt olvashatja.
Vágólapra másolva!

A D.A.S. JogSzerviz szakértői elsősorban a villámcsapás következtében, az ingatlanon belül bekövetkezett károk kapcsán keresi a választ arra, hogy a károsult miként és kivel szemben érvényesítheti az igényét?

Lehetnek olyanok, akik már szembesültek azzal, hogy egy nagyobb vihar eredményeként a háztartási eszközökben – túláram miatt – meghibásodás következett be.

Van, amikor ez erős, a térségben megvalósult villámlásnak az eredménye, ami miatt maga a hálózat is meghibásodik. Az igényérvényesítés ekkor két irányban is lehetséges, attól függően, hogy milyen körülmények állnak fenn.

Az energiaszolgáltatóval szembeni igény

Ez a lehetőség elsősorban akkor jöhet szóba, amikor a villámcsapás, vagy a vihar a hálózatban okoz olyan meghibásodást, mely miatt a szolgáltató helytállása mégis megállapítható. A villámlás vagy vihar által okozott károk sokszor nem láthatóak előre, vis maior körébe tartozó esetek.

Amennyiben bizonyítható, hogy a szolgáltató a helyreállítást nem végezte el az üzletszabályzatban meghatározott időben, vagy a karbantartási kötelezettségének nem tett eleget, akkor előfordulhat, hogy a kárigény is megalapozott lesz vele szemben. Ehhez azonban sok mindent szükséges bizonyítani.

Elsősorban azt kell a fogyasztónak igazolnia, hogy az ingatlanon belül kiépített elektromos hálózat nem volt elavult, a túlárammal, vagy villámlással szemben megfelelő védelemmel volt ellátva.

Forrás: MTI/Makovics Kornél

Ugyanis, ha az állapítható, meg, hogy az ingatlanon belül elhasznált vezetékek voltak, nem volt megoldva a földelés, „FI relé" sem került beépítésre, akkor ez oly mértékű károsulti közrehatásnak minősül, mely miatt a sikeres igényérvényesítésnek esélye sem lesz.

Ha arra lehet következtetni, hogy a szolgáltató az üzletszabályzatban vállalt helyreállítást nem végezte el, akkor nyílhat meg az igényérvényesítés lehetősége. Nem könnyű feladat.

Amit a fogyasztó ekkor megtehet az az, hogy a kárát bejelenti a szolgáltató irányába. Természetesen mindezt javasolt írásban megtenni, egyben a meghibásodott eszközökről szakvéleményt is célszerű beszerezni.

A szakvélemény lehet alkalmas annak bizonyítására, hogy az eszköz meghibásodása milyen okra vezethető vissza, valamint arra, hogy egyáltalán javítható-e és ha igen, akkor annak helyreállítási költsége mekkora összeget tesz ki.

Ha esetleg a termék egyáltalán nem, vagy gazdaságosan nem javítható, akkor igazolni szükséges, hogy annak vásárlási értéke mekkora összeget tett ki. Erre alkalmas a vásárlás tényét és összegét igazoló pénztári bizonylat vagy számla. Amennyiben ez már nem áll rendelkezésre, úgy nehéz helyzetbe kerül a károsult, mert ekkor összegszerűségi vita merülhet fel.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértői írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)