A kapcsolati erőszak büntetőjogi megítélése a büntetőügyvéd szemével

2019.09.19. 20:14

Egy egészéges párkapcsolat a mindkét fél számára kiegyensúlyozott hétköznapokon nyugszik. Egy komoly érzelmi kapcsolat nem nélkülözi a felek vélemény különbségét, esetleges veszekedését, de hol a határ? Mikor beszélhetünk már kapcsolati erőszakról? Meddig kell tűrnie az áldozatoknak? A hatóság tényleg csak akkor lép közbe, ha már vér folyik? A hazai jogi környezetet a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői elemzik.

Büntetőjogi szempontból az állam részéről alacsony intenzitású beavatkozás tapasztalható az emberek magánéletébe – hangsúlyozták elöljáróban a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői.

Ez a helyes felfogás egyrészt azon a jogelméleti alapon nyugszik, hogy az államnak csak az állampolgárok életének kereteit kell biztosítania törvényeivel, másrészt azon a büntetőjogi alapelven nyugszik, hogy a büntető jog az utolsó eszköz (ultima ratio) amit az állampolgár igénybe vehet élete vagy testiépségének védelmében.

A büntető jog speciális rendelkezésként, kapcsolati erőszakként szabályozza a társas kapcsolatban lévő személyek ilyen jellegű magatartását.

Mit értünk kapcsolati erőszak alatt?

A büntető törvénykönyv 212/A. § (1) bekezdése szabályozza a kapcsolati erőszak jogi szempontból lényeges elemeit.

„Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A jogszabály első körben az, „aki" szóval meghatározza az elkövetők körét. A jogirodalomban az, „aki" kifejezés a leg tágabban értelmezhető cselekvőt takarja. Fontos követelmény, hogy legalább 14. életévét be kell töltenie, legalább korlátozottan cselekvőképesnek kell lennie.

A törvény ezek után meghatározza a sértettek (passzív alanyok) körét. Ezek a követelmények mind olyan bensőséges viszonyokat tartalmaznak, mint a gyermekvállalás, hozzátartozó, házasság, élettársi viszony, gyám vagy gondnok, ahol az erőszakos magatartás külön szabályozást igényel.

A jogszabály tartalmazza azokat a magatartás formákat, amelyek elkövetése megvalósítja a kapcsolati erőszakot. Ilyen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás. Ez az egy mondat az általános jogértelmezés szerint felöleli a fizikai és a pszichikai erőszakot, megalázást a fent szabályozott kapcsolatokban.

Ezen felül megvalósulhat olyan esetben is a kapcsolati erőszak, ha valaki a gazdasági erőfölényével visszaélve tartja terrorban a másik felet. Súlyosabban bünteti a jogalkotó, ha rendszeres fizikai bántalmazás történik. Rendszeres könnyű testi sértést okozó bántalmazás esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel, súlyos testi sértést okozó bántalmazás esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

További szankció lehet ezek mellett a kitiltás, mely a büntetőjogban azt jelenti, hogy az elkövető nem közelítheti meg azt a területi egységet, amit a bíróság számára meghatároz. Ez lehet egy település, egy adott épület, vagy bármilyen munka, vagy sportlétesítmény is. A kitiltás elrendelése arra nyújt megoldást, hogy a büntetését kitöltött, illetve büntetését felfüggesztés hatálya alatt töltő elkövetőt fizikailag is elkülönítsék az áldozattól.

A jogi szabályozás problematikája, vér kell, hogy folyjon?

A fenti jogszabály részletes értelmezése során feltűnik két kifejezés, amely tompítja a rendelkezés élén. Az egyik a „rendszeresen". Amennyiben a fent szabályozott magatartások első alkalommal fordulnak elő, vagy nagy időköz telik el két bántalmazó magatartás között, nincs lehetőség arra, hogy kapcsolati erőszak ügyében elmarasztalják az elkövetőt.

Ha megfelelő áldozattámogató jogi segítség esetén, ilyen esetben azonban az egyszeri elkövetői magatartás is szankcionálható, csak más bűncselekmény kapcsán. Ilyen lehet a testi sértés, kényszerítés, szexuális erőszak, becsületsértés/rágalmazás.

Hogyan bizonyítsuk?

A testi sérelmek minden esetben orvosi látlelettel bizonyíthatók. Orvosi látleletet vetethetünk háziorvosunknál, vagy bármelyik orvosi ügyeleten. A látlelet tartalmazza a sérülés leírását, illetve a gyógytartamot, amely információk kiemelten fontosok büntetőjogi szempontból. A pszichikai sérelmek bizonyítása már nehezebb kérdéskör. A klasszikus tanú bizonyítás jöhet szóba amennyiben a pszichikai bántalmazás során nem csak a két fél volt jelen.

Férfiak, nők és az előítélet

Annak ellenére, hogy torzítás mentes statisztika nincs a kapcsolati erőszak elkövetőinek nemi megoszlásáról, mégis van egy társadalmi beidegződés arról, hogy az elkövetők férfiak. Amennyiben férfi az elkövető nem szokott sok kérdés felmerülni a motivációval kapcsolatosan, amennyiben viszont nőnemű az elkövető akkor sok esetben a közvélemény igazolni próbálja az indokokat, és végső esetben még mindig ott a nők fizikai erőhátrányára vonatkozóan.

Az áldozat, aki mindig sérül

A kapcsolati erőszak elszenvedője sorozatos megalázásokon átment személy, akit gyakran fizikai erőszaknak is kitesznek nem az egyedüli sértettje a bűncselekménynek. Az olyan esetben amikor a párkapcsolati erőszak tanúja a gyermek egyik félnek sem fordul meg a fejében, hogy a legnagyobb sérelmet pont a gyermek szenvedi el.

Ő lesz, aki a veszekedéseket végig hallgatja, aki azt látja, hogy az általa két legjobban szeretett ember fizikailag vagy pszichikailag okoz sérelmet egymásnak. A büntető eljárás alanyává nem válik a sérelmet szenvedett gyermek, így az állam részéről nem biztosított a jogvédelem a cselekmény kapcsán.

A kapcsolati erőszaknál, mint minden bűncselekmény kapcsán igen komplex jogi szakismeret szükséges ahhoz, hogy a jogainkat a legmagasabb szinten tudjuk érvényesíteni. Ennek érdekében amennyiben kapcsolati erőszakkal érintett, és szeretne információt kapni arról, hogy milyen lehetőségei vannak, keressen fel szakértő ügyvédet a témában – tanácsolták végezetül a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői.