Lakásbérlésnél, ahogy telik-múlik az idő, sok esetben bukkannak elő nem várt hibák. Hol egy beakadó redőny, hol egy lerobbant gázkazán formájában. Bérlőként jó, ha tudjuk, mit javíttathatunk ki a bérbeadóval, s milyen hibákat kell saját pénztárcánkból elhárítanunk – fejtette ki dr. Sári Judit.
Mint bármely más szerződés esetén, lakásbérleti megállapodásnál sem mindegy, mit írunk alá. Hiszen a jogszabályi garanciákat bizonyos esetekben felülírhatják a szerződés egyes rendelkezései.
A törvény rendelkezései
A „Lakástörvény" (1993. évi LXXVIII. törvény) ugyanis kimondja, hogy eltérő megállapodás hiányában a bérbeadót terhelik azok a költségek, melyek a lakás ajtóinak, ablakainak, burkolatainak, lakásberendezéseinek pótlásából, cseréjéből erednek.
Míg a bérlő fizet, ha az előbb említett tárgyak, berendezések karbantartásra vagy felújításra szorulnak. Tehát az egyedi szerződésekben e szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni, azok csakis akkor érvényesek, ha másképp nem rendelkeztek a felek.
Így például – eltérő megállapodás híján –, egy meghibásodott mosógép kijavításának költségei a bérlőt terhelik. Ellenben, ha javíthatatlan a berendezés, a bérbeadó kötelezhető a cserére.
Mi tehetünk olyan hiba észlelésekor, mely elhárítására bérbeadó köteles?
Először is, haladéktalanul vegyük fel vele a kapcsolatot a szokásos módon (telefonon, elektronikus üzenetben). Készséges hozzáállás esetén, ha lehet, egyeztessünk nyomban időpontot, a munkálat elvégzése céljából.
Ha nem érjük el a bérbeadót, érdemes írásban, rövid határidő tűzésével megkérni, felszólítani a hiba elhárítására. Ha pedig továbbra is falakba ütközünk, a kért időpontig nem kerül sor a pótlásra vagy cserére, azt bérlőként, a bérbeadó költségére, a kiadásokat megelőlegezve mi magunk is elvégezhetjük, elvégeztethetjük.
Fontos, hogy a kiadást számlával igazolni tudjuk, egy újabb vita elkerülése érdekében – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.