A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai

A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre mindenképpen jogosult, tehát nem érheti őt anyagi hátrány az eltérő foglalkoztatás következtében – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Napjainkban gyakran hallani, hogy nagy munkaerőhiány alakult ki, amely a versenyszférát és a közszférát egyaránt hátrányosan érinti – vázolta fel dr. Fekete Klaudia.

Mindezek fényében könnyen előfordulhat, hogy egy munkáltató a munkavégzés átszervezésével kénytelen egy bizonyos munkakörben dolgozó embert egy másik munkakörben dolgozó munkavállalóval helyettesíteni.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mindezt korlátlanul megteheti a munkáltató?

Van-e akadálya, és ha igen, akkor mi, annak, hogy egy dolgozót a munkáltató a munkaszerződése szerinti munkakörhöz képest egy másik munkakörben dolgoztasson, vagy egy másik telephelyén, esetleg egy másik munkáltatóhoz átvezényelve?

A Munka törvénykönyvének rendelkezései

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

Ennek az egyetlen és lényeges korlátja, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

Mindezt arányosan kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi, vagy részmunkaidőre jött létre.

Továbbá fontos követelmény, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Amikor nem kötelezhető a munkavállaló

Bizonyos helyzetekben a munkavállalók érdekeinek védelme érdekében a törvény előírja, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Ezek az esetek az alábbiak:
a) a nő a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Forrás: Shutterstock

A hozzátartozó tartós, személyes gondozásának szükségessége esetén a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolnia kell.

További védelmi előírás, hogy a munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre mindenképpen jogosult, tehát nem érheti őt anyagi hátrány az eltérő foglalkoztatás következtében – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.