Tények és tévhitek: a sokat vitatott béranyaság (2. rész)

2019.08.30. 22:10

A világ országainak jogrendszereiben markáns különbségeket vélhetünk felfedezni a béranyaság, a dajkaanyaság jogi szabályozásával kapcsolatban. Magyarország szabályozása például a konzervatív elvek mentén történik. A jogi környezetet, a jogi tudnivalókat a Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogi szakértői átfogó, kétrészes írásukban járják körül. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

A gyermek örökbefogadásának jogi szabályozásával kapcsolatban az alábbiak jelenthetők ki: magyar állampolgárságú béranya esetében hazánkban a genetikai szülők nyílt örökbefogadás útján fogadhatják örökbe a más által világra hozott gyermeküket, kizárólag így válhat jogszerűvé a procedúra. A szülőjelöltek alkalmassága esetén gyámhatósági engedély, valamint a szülő nő visszavonhatatlan beleegyező nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a folyamat eredményesen záruljon.

Dr. Lupovici Jack ügyvéd szerint örökbefogadásra csupán a genetikai anya részéről van szükség, ugyanis a genetikai apa jogilag is a gyermek apja, így teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet. A genetikai szülők egy hónapon át gondozzák gyermeküket, csak ezt követően véglegesíthető az örökbefogadás.

Miért nem lehet másképpen?

Jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk rendelkezése alapján bűncselekménynek minősül (családi jogállás megváltoztatása) az, amikor egy gyermeket a születését követően – az örökbefogadási szabályok megsértésével – másik családba csempésznek. A béranyaságnál kapcsolatban felmerülő bűncselekmények körébe tartozhat még az emberkereskedelem és az embercsempészet bűntette is.

Amennyiben a béranya külföldi állampolgár, úgy az örökbefogadás eljárásmenetét tekintve a kiskorúak nemzetközi örökbefogadásáról szóló 1993-ban elfogadott hágai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt a nemzetközi dokumentumot Magyarországon 2005-ben törvénnyel hirdették ki.

Tekintettel arra a tényre, hogy a genetikai apa jogilag is a gyermek apja (vagyis felügyeleti joggal rendelkezik), a külföldi béranya hozzájárulásával van lehetőség arra, hogy az apa a gyermeket rögtön Magyarországra hozza.

Elengedhetetlen kritérium, hogy a gyermek béranyával történő kihordása ne ellenérték fejében történjen, egyéb esetben gyámhatóság (akár magyar, akár külföldi) nem engedélyezheti az örökbefogadást. Amennyiben az ellenérték megfizetését nem lehet legális okirattal igazolni, a felek jogainak és érdekeinek védelmére nincs lehetőség.

Hiteles okirat hiányában mi garantálja azt, hogy az örökbefogadó szülőktől a későbbiek folyamán a béranya nem követelheti a megállapodásban szereplőnél magasabb ellenérték megfizetését? A genetikai szülők kiszolgáltatottá válnak, ugyanis az örökbefogadás sikerét alátámasztó határozat megsemmisíthető, amennyiben utóbb kiderül, hogy az közérdeket sért, s a vagyoni érdekek által motivált eljárás illik ebbe a kategóriába.

Következtetésképp, vagy teljesítik az egykori béranya kívánságát vagy kockáztatják, hogy elveszítik örökbefogadott gyermeküket. Ilyen esetekben kezdődhet meg a büntetőügyvédek harca bírósági tárgyalásokon, mely a rendkívül összetett és több szempontból kifogásolható etikai halmaz tisztázását célozza az igazságosság jegyében.

További probléma jelenik meg abban az esetben, ha a gyermek valamiféle rendellenességgel születik. A magyar szabályozás szerint a gyermek anyja az, aki megszülte. Ennek értelmében a béranya nem köteles örökbe adni a gyermeket, s a genetikai szülők sem kötelezhetők örökbefogadásra. Tehát nem is feltétlenül szükséges egy váratlan rendellenesség, bármilyen egyéb okból is meggondolhatják magukat a felek.

A gyermek sorsa akkor, ha....

Mi lesz a gyermek sorsa, amennyiben sem a béranya sem a genetikai szülők nem akarják felnevelni, gondoskodni róla? – tették fel a kérdést a Lupovici Ügyvédi Iroda jogászai.

Perindítás esetén a genetikai apa jogállása megállapítható, tehát jó eséllyel tartásdíjat lesz köteles fizetni a gyermek számára, hiába nem kíván részt venni a gondozásában. Ezen felül, a gyermeket az apa halálát követően a vérrokonság feljogosítja a kötelesrész öröklésére. Ellenben, nem szabad ennyire tárgyilagosan szemlélni a kérdést.

Magyarország jogrendszere kiemelten védi a családi értékeket és a gyermekek érdekeit. A gyermekkel való kapcsolattartás nem csupán egy jogosultság, amivel vagy élnek a jogosultak, vagy nem. A gyermekkel való kapcsolattartás kötelezettség is, mely a gyermek egészséges fejlődését hivatott szolgálni. Hiába lenne rá igény, Magyarországon jelenleg nem szerepel napirenden a béranyaság vagy a dajkaanyaság legális keretek közé szorítása, hiszen számos jogi, erkölcsi és gyermekvédelmi problémát vetnek fel.

A jelen

Tekintettel arra a tényre, hogy az egészségügyről szóló törvény több reprodukciós eljárás igénybevételét is lehetővé teszi az örökbefogadás lehetősége mellett, hazánkban a béranyaság egyelőre nem szerepel a létrehozandó jogi szabályozási területek listáján.

Forrás: Thinkstock

A béranyaság intézménye rengeteg visszaélési lehetőséget rejt magában, számos gyermektelen pár esne csalás áldozatául, nem is beszélve a gyermek kihordásáért követelhető ellenérték erkölcstelen torzításáról. Legrosszabb esetben pedig a gyermeknek kellene elszenvednie az őt körülvevő személyek ámokfutását, jóllehet, ő nem tehet egyetlen negatív tényezőről sem, csupán a körülmények áldozata.

A gyermek egy ilyen megállapodás során eldologiasodik, életének értékét valamiféle tárgyhoz hasonlítva pénzösszegben mérik. Két fél megállapodása alapjául szolgáló szerződés tárgyává csökevényesedik, utat nyitva a jogilag és erkölcsileg értelmezhetetlen jogviták, valamint az abszurd kártérítési ügyek felé.

Egy optimális jövőkép?

A béranyaság kizárólag akkor illeszkedhetne hazánk jogrendszerébe, amennyiben mindössze a gyermek kihordásával kapcsolatos összegek megtérítését engedélyezné a jogalkotó, ellenérték fizetését nem (angol minta). Ezáltal nem kerülne hátrányosabb helyzetbe az a személy, aki nem rendelkezik olyan közeli hozzátartozóval, aki születendő gyermeke potenciális dajkaanyjává válhat.

Másrészről felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben egy idegen nő miért vállalná egy másik idegen gyermekének a kihordását?

A lehető legkedvezőbb helyzetben a majdani jogszabály talán mégis engedélyez valamennyi ellenértéket, de a minimumösszeget, valamint a felső határt is szigorúan meghatározza amellett, hogy az igénybevételre a kiterjedt ellenőrzési rendszeren túl rendkívül szűk kereteket biztosít (például kizárólag gyógyíthatatlan egészségügyi probléma fennállása esetén).

A dajkaanyaság vonatkozásában enyhébb a potenciális veszélyek sora, engedélyezését napirendre tűzhetnék a magyar jogalkotásban. Ellenben, a jogalkotónak ebben a témakörben is a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárnia a megfelelő jogi szabályozás kialakítása során. Szigorú korlátok szükségesek, amit ugyancsak egészségügyi indokoltság megléte esetén vélünk biztosíthatónak.

Az egyre esedékesebbé váló szabályozási megújulás elérkezéséig a gyermektelen pároknak továbbra is lehetőségük van a Magyarországon engedélyezett asszisztált reprodukciós eljárások igénybevételére, valamint hagyományos örökbefogadásra is. Az örökbefogadással általában hosszú várakozási idő és körülményes eljárás társul, azonban a gyermektelen szülők saját utód iránti vágyát felülírja az örökbefogadható gyermek érdeke és vágya, a családi környezetben való nevelkedés.

(Az írás az ugyvedipraxis.hu ügyvéd csapatának jogi hátterével készült. – a szerk.)