Felmondás bosszúból – megteheti a munkáltató?

nő fejfájás Vashiány – te is szenvedsz tőle?
Vágólapra másolva!
Felmondhat-e a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállalója állást keres? Az ettől való félelem miatt a munkavállalók rendszerint diszkrét módon keresnek új munkahelyet. Jogos-e a félelem, illetve tényleg titokban kell-e tartani, ha éppen állásinterjúra járunk? A D.A.S. JogSzerviz szakértője elemzi a jogi helyzetet.
Vágólapra másolva!

A munkaviszonyban a törvény biztosítja a felmondási jogot, ami mindkét felet, így a munkavállalót és a munkáltatót is megilleti. A munkaviszony felmondással csak akkor nem szüntethető meg, ha a felek erről kifejezetten megállapodnak, – de ekkor is csak a munkaviszony kezdetétől számított egy évig.

Az ilyen megállapodások nem tömegesek, és ezek is csak egy évig gátolják a felmondást – hangsúlyozta dr. Gombolai Éva.

Mindkét felet védi a törvény

A Munka törvénykönyve minden munkaviszonyra kiterjedően, mindkét felet védi attól, hogy hirtelen szembesüljön a munkahely/munkaerő elveszítésének következményeitől, ezt szolgálja a felmondási idő intézménye.

Bár vannak munkáltatók, akik már mesterséges intelligenciát vetnek be annak figyelésére, hogy ki fontolgatja a felmondást, hogy így próbáljanak jobban odafigyelni, és megtartani a munkavállalókat, az is reális félelem, hogy éppen emiatt mondjanak fel valakinek.

Minek minősül az álláskeresés?

Mivel a törvény lehetséges felmondási indokként a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartását nevesíti, kérdés, hogy az álláskeresés annak minősül-e?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint alapesetben nem. Önmagában az álláskeresés nem szolgálhat felmondási indokként, már csak a joggal való visszaélés tilalma miatt sem.

Nem gyakorolható ugyanis a felmondási jog egyéb törvényes indok hiányában csak azért, hogy a munkavállalón bosszút álljunk, amiért jogszerű felmondást fontolgat.

Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy ha a munkavállaló álláskeresés közben bármi olyat tesz, amivel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy például sérti a munkáltatója jó hírnevét, az már más megítélés alá esik.

Forrás: Shutterstock

Állásinterjú közben tehát nem érdemes sem érzékeny információkat kiadni, sem közösségi oldalakon ócsárolni a munkáltatót. Kérdés továbbá, hogy szerepel-e a munkaszerződésben olyan tilalom, ami kizárja további munkaviszony létesítését a már meglévő idejére.

Ez azért fontos, mert próbanapra is csak munkaszerződéssel mehet el az álláskereső. Amennyiben ez tilos számára, úgy felmondást is megalapozhat, ha figyelmen kívül hagyja.

Érdemes kiemelni, hogy a bizalmi jellegű munkakört betöltő személyek esetén szigorúbb megítélés alá esik, hogy mely magatartások alkalmasak bizalomvesztésre – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.