D.A.S. JogSzerviz: amit a felmondási időről tudni kell

2019.08.16. 10:39

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A felmentés célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen új munkahelyet keresni ezen időtartam alatt. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben egy munkavállaló arra az elhatározásra jut, hogy munkahelyet vált, felmondással, vagy közös megegyezéssel is megszüntetheti a munkaviszonyát – fejtette ki dr. Fekete Klaudia. Ez utóbbihoz persze a munkáltató hozzájárulása is szükséges.

A felmondás esetén – hacsak nem azonnali hatályú felmondásról van szó, melynek szigorú törvényi követelményei vannak – nem egyik napról a másikra tud váltani a dolgozó, hanem van egy bizonyos felmondási idő, amelyet le kell töltenie.

Nem mindegy, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló mond fel

A Munka Törvénykönyve a felmondási idő szempontjából különbséget tesz az alapján, hogy a felmondás jogát a munkáltató vagy a munkavállaló gyakorolja. A felmondási idő harminc nap.

Ez az általános rendelkezés irányadó a munkavállalóra, a munkáltatói felmondás esetén pedig akkor, ha a felek között létrejött munkaviszony nem haladja meg a három évet. Ezen túlmenően a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

‒ három év után öt nappal,
‒ öt év után tizenöt nappal,
‒ nyolc év után húsz nappal,
‒ tíz év után huszonöt nappal,
‒ tizenöt év után harminc nappal,
‒ tizennyolc év után negyven nappal,
‒ húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

A munkáltató általi felmondás esetén fennálló hosszabb felmondási idő célja, hogy védelmet biztosítson a munkavállaló részére, azáltal, hogy hosszabb időt biztosít a dolgozó számára új munkahely keresésére – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amikor feltételezi a törvény, hogy már van új munkahely

Ezzel szemben a munkavállaló általi felmondásnál tekintettel arra, hogy a munkavállaló saját döntése alapján jut arra az elhatározásra, hogy megszünteti a munkaviszonyát, feltételezi a törvény, hogy már rendelkezik új munkahellyel a dolgozó, amelyre tekintettel indokolatlan az általános felmondási idő 30 napnál hosszabb időtartamban történő meghatározása.

Fontos előírás, hogy a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ezen kívül a törvény meghatároz úgynevezett „relatív" felmondási tilalmakat, melyek időtartama alatt közölhető a felmondás, de a felmondási idő csak a törvényben meghatározott időtartam (betegség miatti keresőképtelenség, hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság, gyermek betegsége miatti keresőképtelenség) megszűnését követően kezdődhet el.

Abban az esetben, ha a munkáltató a megjelölt időtartamok alatt közöl felmondást, a felmondási idő pontos kezdő napját nem tudja megjelölni jognyilatkozatában, mivel az nem látható előre. Ebben az esetben a felmondás csak azt a tényt tartalmazza, hogy a fennálló körülmény megszűnését követően kezdődik el a felmondási idő.

A felek, tehát a munkáltató és a munkavállaló a fentiekben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A törvény előírása szerint a munkáltató általi felmondás esetén járó felmondási időre való jogosultság mértéke szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.

Forrás: AFP/ Roos Koole

Ezen alól azonban kivételt jelent például a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.

A határozott idejű munkaviszonyok kapcsán további előírás, hogy a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.

A munkavégzés alóli felmentés kérdése

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A felmentés célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen új munkahelyet keresni ezen időtartam alatt. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.

A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Ezzel szemben a munkavállaló felmondása esetén köteles a teljes felmondási időt ledolgozni, kivéve, ha a munkáltató hozzájárul a felmentéséhez.

Fontos kiemelni, hogy a felmondási idő alatt bekövetkezett betegség, illetve az ekkor kiadott vagy igénybe vett szabadság időtartamával azonban a felmondási idő nem hosszabbodik meg, így ezek nincsenek hatással a munkaviszony megszűnésének időpontjára – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.