A munkáltatói fizetési felszólítás joghatása

2019.07.23. 23:41

A munkáltató akár a munkaviszony fennállása alatt, akár annak megszüntetését követően szembesülhet azzal, hogy munkavállalójának valamilyen tartozása áll fenn vele szemben, melyet önként nem hajlandó teljesíteni. Ilyen lehet például a jogellenes károkozásból eredő követelés vagy a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő fizetési kötelezettség. Érvényesíthetők-e az ilyen igények pereskedés nélkül? A választ a D.A.S. JogSzerviz szakértője adja meg.


Abban az esetben, ha a fennálló követelés nem haladja meg a mindenkor aktuális kötelező legkisebb munkabér összegének (2019-ben bruttó 149 ezer forint) háromszorosát, a munkáltató igényét egy írásbeli (ajánlott, tértivevényes küldeményként postára adott) fizetési felszólítással érvényesítheti – fejtette ki dr. Heinrich Renáta.

A fizetési felszólításban külön tájékoztatást szükséges adni arról, hogy a felszólítást a munkavállaló kizárólag az illetékes közigazgatási- és munkaügyi bíróság előtt benyújtható keresetlevéllel vitathatja. A keresetlevelet a munkavállalónak a kézhezvételt követő 30 napon belül szükséges benyújtania a bíróságnak.

A következőket teheti a munkáltató

Amennyiben a fentieknek megfelelő módon nem reagál a munkavállaló, mód van arra, hogy a munkáltató bírósági végrehajtótól kérje az irat úgynevezett végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Ehhez a munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy a felszólítás kézbesítése megtörtént, és annak keresettel történő megtámadására nem került sor.

A végrehajtási záradék kibocsátása esetén ugyanolyan helyzetben van a munkavállaló, mintha jogerős fizetési meghagyás, bírósági meghagyás vagy ítélet lenne a kezében, azaz végrehajtási eljárást kezdeményezhet a munkavállaló vagyonára.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben az igény jogalap nélkül kifizetett munkabérből ered (például téves elszámolás miatt több bér került elutalásra a munkavállaló részére), ezen esetre speciális szabályok irányadók.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül követelhető vissza, ami lényeges eltérés az általános hároméves elévülési időhöz képest.

Hatvan napon túl kizárólag akkor követelhető, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

A visszakövetelés lehetőségét nem érinti, ha a jogalap nélkül kifizetett összeget a munkavállaló már elköltötte vagy másra ráfordította – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.