D.A.S. JogSzerviz: az alkalmazott károkozása

A munkavállalók kötelesek munkakörük ellátása során az általában elvárható szakértelmet és gondosságot tanúsítani, a munkára vonatkozó szabályokat, előírásokat, utasításokat megtartani. Ugyanakkor még a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy a foglalkoztatott kárt okoz munkavégzésével összefüggésben valamely külső, harmadik személynek. Mi következik ebből a munkáltatóra nézve?

A kérdés megválaszolásához nem elegendő a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit ismernünk, tisztában kell lennünk a polgári törvénykönyvnek az alkalmazotti károkozásra vonatkozó szabályaival is – húzta alá dr. Heinrich Renáta.

Utóbbi ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

Konkrét példa a károkozásra

Tegyük fel, hogy a munkavállaló egy szállítmányozással foglalkozó cégnek dolgozik, s feladatkörébe tartozik az áruk fel- és lerakodása, valamint annak elszállítása a megrendelő adott telephelyére.

Amennyiben a csomagolt termékeket a rakodás közben hanyagul helyezi el, nem rögzíti megfelelően, esetleg a rakodótérből levétel helyett egyszerűen ledobja, és ezáltal az áru megsérül, a megrendelő értelemszerűen károsodást szenved.

Az ebből eredő kárigényét főszabály szerint – tekintettel arra, hogy szerződéses jogviszonyban a munkavállalót foglakoztató munkáltatóval áll – a foglalkoztatóval szemben érvényesítheti – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben az alkalmazott a kárt szándékosan okozza, úgy felelőssége a munkáltatóval egyetemleges, tehát a megrendelő mind a foglalkoztatótól, mind a munkavállalótól kérheti a teljes kár megtérítését. Gondatlan károkozás esetén a megrendelő ugyanakkor a munkáltatót kérheti számon.

Figyelmetlenség vagy szándékos károkozás?

Ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben a munkavállaló a kárt úgy idézte elő, hogy munkaviszonyból származó kötelezettséget szegett meg, s ennek során nem úgy járt el, ahogyan az általában elvárható, a munkáltató felléphet vele szemben kártérítési igénnyel.

Például: törékeny szállítmány rögzítéséről nem gondoskodott a munkáltató által előírt módon, noha az munkaköre vagy a munkáltató utasítása alapján kötelessége lett volna.

Mivel számos munkakörben apró figyelmetlenség is eredményezhet súlyos károkat, gondatlanság esetén a törvény limitálja a munkáltató kárigényét, s csak négyhavi távolléti díj erejéig teszi lehetővé a munkavállaló kártérítési kötelezettségét.

Forrás: Shutterstock

Szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén ugyanakkor a teljes kár követelhető az alkalmazottól.

Lényeges, hogy az olyan következményi károkat, melyek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, nem köteles megtéríteni a munkavállaló.

A szabályozás ezen túlmenően a munkáltatót is ésszerű magatartásra sarkallja, ugyanis a kárnak az a része sem követelhető, mely a munkáltató vétkes kötelezettségszegéséből vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából eredt – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.