A teljességi záradék célja és lényege

2019.07.18. 14:45

A szerződéses kapcsolatokban gyakran alkalmazott úgynevezett teljességi záradékot a Ptk. is szabályozza és a bírói gyakorlat is ismeri. A teljességi záradék célja, hogy arra ösztönözze a feleket, hogy lehetőleg minden lényeges feltételt írásban rögzítsenek, ugyanis a szerződésben nem rögzített nyilatkozataik nem használhatók fel a kötelezettségeik meghatározásánál – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A szerződésben szereplő úgynevezett merger clause, vagy integration clause mint szerződéses kikötés esetén a felek azt rögzítik, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásukat teljes körűen, valamennyi feltételre kiterjedően tartalmazza – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Ptk. szerint, ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás a megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

Hatályukat vesztő megállapodások

Ez azt jelenti, hogy ezen korábbi megállapodások nem képezik a szerződés részét. Ilyen hatályukat vesztő megállapodás lehet például a felek közötti levelezés, egy megbeszélésről készült feljegyzés vagy jegyzőkönyv.

A Ptk. teljességi záradékra vonatkozó rendelkezései a szerződés tartalmának meghatározását rendezik azáltal, hogy egyértelművé teszik, hogy az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötések nem válnak a szerződés részévé, akkor sem, ha a felek arról korábban megegyeztek.

Amennyiben a felek között vita merül fel a szerződés szövegének értelmezésével kapcsolatban, a felek gyakran hívják segítségül az ügyben a szerződést megelőzően keletkezett nyilatkozatokat, feljegyzéseket. Kérdésként merülhet fel ezért, hogy egy teljességi záradék mellett van-e erre lehetőség.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

A Ptk. szerint igen, ugyanis a jogszabály szövege rögzíti, hogy a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. Fontos ugyanakkor, hogy a Ptk. szövege diszpozitív, ennek megfelelően a felek kizárhatják, hogy az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötés a szerződés értelmezésénél felhasználható legyen.

Konklúzió

Összegezve a fentieket megállapíthatjuk, hogy a teljességi záradék célja, hogy arra ösztönözze a feleket, hogy lehetőleg minden lényeges feltételt írásban rögzítsenek, ugyanis a szerződésben nem rögzített nyilatkozataik nem használhatók fel a kötelezettségeik meghatározásánál.

A Ptk. ugyanakkor lehetővé teszi a korábbi nyilatkozatoknak a szerződés értelmezése érdekében való felhasználását, amennyiben ennek lehetőségét a felek nem zárják ki – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.