A Munka Törvénykönyve szerint, a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. A főnököt és a beosztottat is együttműködési kötelezettség terheli, így egyik fél sem dönthet önkényesen a szabadnapokat illetően – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
A főszabály szerint a munkavállaló évente hét munkanap szabadsággal önállóan rendelkezik úgy, hogy azokat legfeljebb két részletben, kérésének megfelelően köteles kiadni a főnök. Ez a szabály nem vonatkozik azonban a munkaviszony első három hónapjára.
Ezen túlmenően pedig, hacsak a főnök és beosztottja másképpen nem állapodnak meg, a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egyszer, minimum tizennégy napra elmehessen pihenni.
Ez a tizennégy egybefüggő nap nem munkanapot jelent. Abba beleszámítandó a heti pihenőnap, így általános munkarend szerint a hétvége is.
Csak munkáltató engedéllyel
Arra a kérdésre, hogy kivehető-e nyáron, egyszerre az összes szabadság, a válasz sajnos nem. Ahhoz munkáltatói engedélyre van szükség minden egyes esetben.
A szabadság kivételére vonatkozik az a szabály is, hogy a szándékot annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Akár a főnök adja ki, akár a munkavállaló kérelmezi. Hiszen főleg egy hosszabb távollétre a munkáltatónak is fel kell készülnie helyettes állításával. Illetve a többi alkalmazott szabadságát is figyelembe kell vennie, össze kell hangolnia, a megfelelő működés folyamatos fenntartása érdekében.
A szabadságot nem lehet megváltani
Fontos, hogy a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve, a szabadságot nem lehet megváltani, azt mindenképpen ki kell adni a munkavállaló részére. Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni.
Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Abban az esetben, ha a szabadságot, a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett időben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül mindenképpen ki kell adni.
A Munka törvénykönyve rendelkezései
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A törvény alapján a munkáltató a munkavállalónak a kiadott szabadság időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésben okozott kárát és költségeit köteles megtéríteni.
Főszabály szerint, a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez a szabály azt jelenti, hogy a munkavállalóra irányadó beosztást kell alapul venni.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
Fontos, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnésekor, a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, annak pénzbeli ellenértékét köteles lesz megváltani – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.