Mit jelent a jótállás és a kellékszavatosság a gyakorlatban?

Így kell tisztítani a farmert, hogy sokáig tartson
farmernadrág, farmer, mosás, mosógép, szennyes
Vágólapra másolva!
A kellékszavatosság abból fakad, hogy a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás felé (vételár fizetéséért cserébe adott áru szolgáltatása). A jótállás ehhez képest eredhet külön kötelezettségvállalásból az eladó részéről, de bizonyos esetekben jogszabályi alapokon nyugszik – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

Helytáll az eladó a hibás teljesítésért vagy sem? Sok esetben okoz problémát az, hogy a köznapi nyelvhasználat (gyakran a médiában is) összemossa a címben szereplő két fogalmat, így ellentétes információk egész áradata zúdul a fogyasztóra.

Ezt kiküszöbölendő, érdemes a legfontosabb hasonlóságok és különbségek áttekintése a két jogintézmény közt – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Miben hasonlít a jótállás és a kellékszavatosság?

Alapvetően mindkét felelősségi forma rendeltetése leegyszerűsítve az, hogy amennyiben a vevő fizet valamilyen áruért, termékért, ami utóbb hibásnak bizonyul, az eladónak meghatározott időpontig kötelezettsége álljon fenn ennek kiküszöbölésére.

Ez több módon valósulhat meg, például javítás, vagy csere útján. Alapesetben az érvényesítési lehetőség időtartama is azonos, egy év, azonban ez igényel némi pontosítást, mely át is vezet a különbségekhez.

Melyek a legfontosabb eltérések?

A kellékszavatosság abból fakad, hogy a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás felé (vételár fizetéséért cserébe adott áru szolgáltatása). Alapesetben az ebből eredő jogok elévülési ideje egy év, azonban fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetén két év, s szerződésben nem kizárható.

A jótállás ehhez képest eredhet külön kötelezettségvállalásból az eladó részéről, de bizonyos esetekben jogszabályi alapokon nyugszik. Külön kormányrendelet szabályozza ugyanis a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállást.

Noha a kapcsolódó szerződések fogyasztó és vállalkozás közti megállapodásnak minősülnek, a jótállás időtartama a rendelet alapján egy év (ez nem jelenti azt, hogy egy éven túl kellékszavatossági jogok ne lennének érvényesíthetők a vállalkozással szemben.)

Mit jelent a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy vevőként új mosógépet vásároltunk egy elektronikai üzletben. Amennyiben a termék hibásnak bizonyulna, ezért az eladó a teljesítéstől számított egy évig jótállási kötelezettséggel tartozik.

Egy éven túl még mindig felléphetünk a vállalkozással szemben kellékszavatossági igények alapján, melynek elévülési ideje két év. (Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el azoktól az esetektől, amikor a vállalkozás kiterjesztett garanciát biztosít, ami számos esetben hosszabb időtartamot ölel fel az egyéves kötelező jótállásnál.)

Ne feledkezzünk meg arról, hogy hat hónapon belül észlelt hiba esetén a jogszabály vélelmezi, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, ezt követően azonban a fogyasztót terheli a bizonyítás kötelezettsége.

Forrás: Shutterstock

Amennyiben fogyasztóként például autókereskedésből használt gépjárművet vásárlunk, a jótállást szabályozó kormányrendelet nem alkalmazható, az ugyanis kizárólag fogyasztó által vállalkozástól vásárolt új fogyasztási cikkek esetén irányadó.

Ilyen esetekben tehát csakis kellékszavatossági alapon kérhetünk kijavítást, kicserélést, illetőleg árleszállítást vagy elállást az eladótól, kétéves elévülési időn belül - a fent részletezett hat hónapos vélelem ilyenkor is fennáll.

Mi vonatkozik a magánszemélyek közti szerződések esetén?

Könnyen meglehet, hogy egy laptophoz vagy mobiltelefonhoz gyorsabban és egyszerűbben hozzájuthatunk, ha magánszemélyektől vásároljuk meg különböző internetes piacokon keresztül.

Akár új, akár használt a termék, a kormányrendeleten alapuló jótállás nem értelmezhető, hiszen az kizárólag akkor érvényesíthető, ha új fogyasztási cikkről van szó, és azt vállalkozás értékesíti.

A kellékszavatossági jogok ugyanakkor biztosítják az eladóval szembeni fellépés lehetőségét, azonban pusztán egy évig (mert nem fogyasztói szerződésről van szó), továbbá nem áll fenn vélelem, hiszen mindkét fél magánszemély a kötelemben – mutattak rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.