KRS: földhaszonbérlet esetén vigyázzunk a határidőkre

A Kúria nemrégiben újból egy olyan döntést hozott, amelyben megerősítette a 2013. évi CXXII. törvény („Földforgalmi törvény") 47.§ (1) bekezdésének jogértelmezését – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében, ki minősül volt haszonbérlőnek – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Kimondja a törvény, hogy az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül volt haszonbérlőnek, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte.

A konkrét ügy

A Kúria döntésének alapul szolgáló jogesetben egy mezőgazdasági termelőszervezet egy önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező külterület haszonbérleti jogosultságát szerezte meg. Az ingatlan haszonbérlőjeként öt éven keresztül 2014. december 31. napjáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó volt.

A használati jogosultságát a nyilvántartásból a földhivatal annak lejárta okán határozatával törölte. Azután a mezőgazdasági termelőszervezet és az önkormányzat között a haszonbérleti szerződés módosítására 2014. december 31. napján került sor, amelyben a 2015. évet érintő haszonbér összegét határozták meg.

Ezt követően a haszonbérleti szerződés 2016. tavaszán (április 12.-28.) kifüggesztésre került és a mezőgazdasági termelőszervezet törvényes határidőben az ajánlatra elfogadó jognyilatkozatot tett, azonban földhasználatát nem jegyezték be, tekintettel arra, hogy a Fölforgalmi törvény fent idézett rendelkezése szerint az előhaszonbérleti jogosultság feltételeként szabott „közvetlenül" megelőző három éven keresztüli használat a nyilvántartásból nem igazolódott.

A bíróság döntése és annak indoklása

A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mit jelent a „haszonbérleti ajánlat közlését „közvetlenül megelőző legalább három éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte" szókapcsolat, lehet-e ennek olyan értelmet tulajdonítani, mint azt a mezőgazdasági termelőszervezet a felülvizsgálati kérelmében állította. hogy a haszonbérleti ajánlat közlését „közvetlenül megelőző" szó azt jelenti, hogy az ajánlat közlését megelőző legalább három éven keresztül a bérleti jogviszonynak fenn kellett állnia, és ez a feltétel megvalósult.

A Kúria azonban utalt egy korábbi állásfoglalására és kifejtette, hogy a „közvetlenül megelőző" időszak alatt nem lehet azt érteni, hogy az ajánlat közzétételét megelőzően bármikor három éven keresztül fennállhat a haszonbérleti jogviszony, hanem az igeidők használatából arra kell következtetni, hogy annak vagy az ajánlat közlésekor fenn kell állnia, vagy az ajánlat közlését megelőző napon kellett megszűnnie.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A perbeli tényállás alapján megállapítható volt, hogy a mezőgazdasági termelőszervezet haszonbérleti jogviszonya a 2015. év végével megszűnt, ehhez képest az ajánlat közzétételére 2016 áprilisában került sor, mely időtartamra figyelemmel a jogszabályi feltételek fennállása a Kúria álláspontja szerint nem állapítható meg.

Tehát a fenti joggyakorlat tanúsága szerint és a fenti esethez hasonló eset elkerülése érdekében, az esetlegesen meghosszabbításra kerülő haszonbérleti szerződések tekintetében, a meghosszabbításra mindig időben kerüljön sor, azaz azok lejárta előtt – figyelmeztettek a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Ugyanis utólag hiába bizonyítja a volt haszonbérlő, hogy több mint három éven keresztül volt az adott terület haszonbérlője, mert a földforgalmi törvény fenti értelmezése alapján előhaszonbérletre csak az jogosult, akinek a haszonbérleti vagy bérleti szerződése az ajánlat közlését megelőző napon járt le, vagy még nem szűnt meg.