A Munka törvénykönyve szerint az elektronikus úton tett nyilatkozatok akkor tekinthetők írásbelinek, ha azokból megállapítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja, valamint alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre.
Ezek a kitételek nem teljesen egyértelműek, így nem alakult ki egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen elektronikus iratokat tekinthetünk írásbelinek – mutatott rá dr. Heinrich Renáta.
Számos kérdés merül fel
A jogászok egy része úgy véli, a fenti követelményeknek csak a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott iratok felelhetnek meg.
Noha azok kétségtelenül kielégítenék a hármas feltételrendszert, és a vonatkozó jogszabályok nem utalnak arra, hogy ez lenne a konkrét követelmény, a jogalkotó szándéka pedig az alakiságok egyszerűsítése volt.
Ha elfogadjuk az e-mailben történő közlés megfelelőségét, számos kérdéssel szembesülünk – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Aggályos, hogy alkalmas-e egy e-mail a tartalom változatlan visszaidézésére, hiszen a technológia mai szintjén minden elektronikus csatornán továbbított információ torzítható.
Aggályos lehet a feladó személye is: a technikai eszköz fizikailag is elsajátítható, illetve biztonsági rendszere kijátszható, innentől kezdve nem feltétlenül a vélt feladótól származnak az információk.
Fogós kérdés a nyilatkozattétel időpontja, hiszen a hálózat terheltsége folytán egy-egy üzenet napokig is várakozhat végleges kézbesítésre, s ez még nem ad információt arról sem, mikor kell azt közöltnek tekintenünk a címzettel.
Hozzáférhetővé válás és a közlés ideje
A közlés idejét a törvény a hozzáférhetővé váláshoz köti, ami ugyancsak kérdéses. A közlés akkor történik, amikor a levél a munkavállaló postafiókjába megérkezik, esetleg amikor a felhasználó belép a fiókjába, vagy a konkrét üzenetre történő kattintáskor?
Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló szabadságát tölti, s ez idő alatt közölnek vele felmondást? Lehet-e ilyenkor kötelezettsége egyáltalán követni munkahelyi levelezését, s ha igen, milyen gyakran? Mi történik akkor, ha nem is a munkahelyi, hanem a privát e-mail címére történik a kézbesítés?
Amennyiben a munkavállalónak van olyan sejtése, hogy a munkáltató meg kívánja szüntetni a fennálló jogviszonyt, elodázhatja-e ennek hatályosulását a végtelenségig azzal, hogy egyszerűen ignorálja, nem nyitja meg a felmondást tartalmazó iratot?
Egy sor olyan kérdés, melyre a jelenlegi szabályozás nem ad megnyugtató választ, így a bíróság legfeljebb esetről esetre, a konkrét körülmények alapján foglalhat állást az elektronikus úton tett nyilatkozatok írásbelivel egyező minőségéről.
A félreértések elkerülése és az utólagos bizonyíthatóság érdekében egyelőre javasolt a papíralapú írásbeli forma megtartása – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.