Nincs helye a per megszüntetésének, ha van különös jogutód

justitia jusztícia bíróság jog
Budapest, 2011. december 14. Justitia szobra az aulában, a Legfelsőbb Bíróság épületében, Budapesten. A kormány által átalakított bírósági rendszerben a Legfelsőbb Bíróság megváltozott jogkörökkel, Kúria néven folytatja tevékenységét 2012. január 1-jétől. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
A Kúria döntése értelmében nincs helye a per megszüntetésének, ha az általános jogutód nélkül megszűnt félnek van különös jogutódja – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Vágólapra másolva!

A szóban forgó perben az első fokú bíróság az alperest meghatározott összeg megfizetésére kötelezte, mellyel szemben az alperes fellebbezést terjesztett elő. Időközben a felperes ellen felszámolási eljárás indult és törlésre került a cégjegyzékből – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A másodfokú eljárásban ezért az ítélőtábla a per félbeszakadását állapította meg. A felperes jogutód nélküli megszűnése miatt az alperes kérelmet terjesztett elő az ítélőtáblához, a félbeszakadt eljárás folytatására és a felperes részére ügygondnok kirendelésével a per megszüntetésére.

Az ítélőtábla a pert meg is szüntette; határozatát azzal indokolta, hogy a felperesnek a perben érintett követelése vonatkozásában nincs jogutódja.

A Kúria döntése

Az ügy a Kúria elé került, ahol abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felszámolási eljárás eredményeként megszűnt felperes tekintetében teljesült-e a félbeszakadt eljárás folytatásának és a per megszüntetésének törvényben meghatározott feltétele, vagyis az, hogy a felperesnek nincs jogutódja.

A Kúria leszögezte, hogy a felszámolási eljárás befejezésével az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, jogai és kötelezettségei egységes átszállásával általános jogutódja nem marad. Helye lehet ugyanakkor az adós egyes jogai (kötelezettségei) tekintetében különös jogutódlásnak.

A felszámolás alá került gazdálkodó szervezet valamely követelésének jogutódjává válhat az, akire azt a felszámoló az adós nevében korábban átruházta (engedményezés), vagy az a hitelező, akinek javára a bíróság az adós követelését a felszámoló vagyonfelosztási javaslata jóváhagyásával a felszámolási eljárás befejezésekor átadta.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Kúria kiemelte, hogy a peres eljárás alatt bekövetkező jogutódlásba beletartozik az általános és a különös jogutódlás lehetősége egyaránt. A felszámolási eljárás eredményeként általános jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet esetében vizsgálni kell a különös jogutódlás lehetőségét a per tárgyát képező követelés vonatkozásában.

A jelen ügyben a felszámolási eljárásban hozott záró végzés értelmében a megszűnt felperesnek jogutódjai azok a hitelezők, akik javára a per tárgyát képező követelés, illetve annak adott hányada átadásra került.

E hitelezők kizárólag önkéntes perbelépéssel válhatnak féllé a perben, mivel a záró végzéssel átadott adósi követelés átszállására az engedményezés szabályait kell alkalmazni, ugyanis a jogutódlás az adott követelés tekintetében nem az adós megszűnéséből fakad. Az ügyben tehát nem volt helye a per megszüntetésének a felperes különös jogutódjai miatt – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.