D.A.S. JogSzerviz: ötletek munkavállalói felmondáshoz

http://www.dreamstime.com/stock-photo-fired-disappointed-woman-image14802090

A munkaviszony megszüntetése kapcsán – általánosságban – a munkavállalóra kevesebb kötelezettséget ró a Munka törvénykönyve, bár mindkét félnek írásbeli kötelezettsége van arra, hogy felmondási nyilatkozatát közölje a másik féllel – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Míg a munkáltatót szigorú szabályok kötik a felmondás során, különös tekintettel az indokolási kötelezettségre, addig a munkavállalónak nem kell megjelölnie azt az okot, amiért a munkaviszonyát felmondással megszünteti.

Ez alól legfeljebb a határozott idejű munkaviszony, idő előtti megszüntetése a kivétel – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A szabályos kézbesítés követelménye

A munkavállaló a felmondását az arra jogosult személy részére kell, hogy átadja. Ez tipikusan a munkáltatói jogok gyakorlója, aki általában megjelölésre kerül a munkaszerződésekben. A kézbesítés történhet postai (például: munkáltató székhelyére), vagy e-mail útján, esetleges személyes átvétellel.

A szabályos kézbesítésnek és annak időpontjának különösen nagy jelentősége van, ugyanis a munkavállalót kötő felmondási időt is ettől a dátumtól kell számítani. Tehát, a szabályos kézbesítést mindig bizonyítani szükséges.

A felmondási idő kérdései

A munkavállaló esetén a törvényben meghatározott felmondási idő mindössze 30 naptári nap. Ez nem nő a munkaviszonyban eltöltött évekkel arányos mértékben.

Ám a munkaszerződés, vagy kollektív szerződés rendelkezhet a fentiektől eltérően, és megállapíthat hosszabb felmondási időt is. Ebben az esetben, a felmondási időre a munkaszerződés, vagy a kollektív szerződésben meghatározott mérték lesz irányadó.

Rossz hír, hogy amíg a munkáltató felmondása esetén, a munkáltatónak kötelezettsége a felmondási idő fele tartama alól a dolgozót felmenteni a munkavégzési kötelezettsége alól, addig a munkavállaló felmondása esetén ilyen kötelezettség nincs.

Forrás: Gabriel Blaj - Dreamstime

Ebből következik, hogy a felmondás teljes időtartama alatt – eltérő, írásbeli megállapodás hiányában – a munkavállalónak dolgoznia szükséges.

Irányadó szabály, hogy a szabadságot, mely a munkaviszony végéig arányosan jár, ki kell adni a munkavállaló számára. Ez a kiadandó szabadság beleszámít a felmondási időbe.

Ha valamilyen oknál fogva, nem lehetne kiadni az esedékes szabadságot, akkor a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltatónak ki kell fizetnie – távolléti díj formájában – a szabadságot a munkavállaló számára – mutattak rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.