A Munka törvénykönyve értelmében a munkaviszonyt kizárólag írásban lehetséges érvényesen megszüntetni, mivel maga a munkaszerződés is írásbeli alakhoz kötötten jött létre – mondta el dr. Heinrich Renáta.
Értelemszerű tehát, hogy amennyiben nem rögzül írásban a megszüntetésre irányuló nyilatkozat, már eleve olyan formai hibával van dolgunk, mely a felmondást jogellenesé teszi.
Így az sem szabályos, hogy ez alapján a munkáltató a munkavállalót az adóhivatal által vezetett nyilvántartásban is kijelenti.
A helyzetet súlyosbítja, hogy többnyire a kijelentés (és a kilépő dokumentáción szerepeltetett megszüntetés) időpontja egyaránt a munkáltató szóbeli közlésének vagy éppen döntésének napja, ami kihat a munkavállaló társadalombiztosítási státuszára is.
A jó hír azonban az, hogy az alkalmazottaknak nem kell beletörődniük ebbe az áldatlan állapotba, hiszen a fentiek alapján az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon pert kezdeményezhetnek.
Bár nyilvánvalóan a pereskedés lehetősége nem feltétlenül a legkedvezőbb kilátás, azonban némi könnyítést mégis ad hozzá a jogalkotó a munkavállalói költségkedvezmény biztosításával.
Emellett a kereseti kérelem nem pusztán a jogellenesség megállapítására irányulhat, de az ebből eredő károk (különösen az elmaradt jövedelem) és a keletkezett többletköltségek megtérítésére is – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.