Mit tehetünk, ha megsértik személyiségi jogainkat?

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény és mások jogainak korlátjai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és abban őt senki ne gátolja. Ez magában foglalja különösen az egyén magán- és családi élethez, valamint a másokkal való kapcsolattartáshoz és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogot – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a legfontosabb személyiségi jogok az emberi méltóság védelme, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme, a becsület és a jó hírnév védelme, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jog.

A személyiségi jogok tiszteletben tartása a társadalmi együttélés alapja. Ennek ellenére sajnos gyakran érhet minket olyan inzultus, amely során azt érezhetjük, hogy személyiségi jogainkat megsértették.

Ezeket követelhetjük

A törvény alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.

Követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

Továbbá azt is követelheti, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Fotó: Mudra László - Origo

Fontos, hogy minden esetben a károsultat, azaz az igényt érvényesítő személyt terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy bizonyítsa, hogy valamely személyiségi jogában megsértették.

Bizonyítási eszközként szolgálhatnak a tanúvallomások, valamint okirati bizonyítékok. Emellett a közösségi médián keresztül történt jogsértések esetében bizonyíték lehet például egy kép vagy hangfelvétel is, ami rögzíti a sértő kommenteket, megnyilvánulásokat.

A sérelemdíj követelése

A fentiek mellett a személyiségi jogában sértett személynek lehetősége van sérelemdíjat követelni az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg. Az összeg meghatározásánál a bíróság különösen a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, valamint a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását veszi figyelembe – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.