A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható

Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az első és leglényegesebb kitétel, hogy a munkaszerződés közös megegyezéssel módosítható – hangsúlyozta dr. Sári Judit.

Tehát nem egy egyoldalú nyilatkozat munkáltató vagy munkavállaló részéről. Kizárólag akkor lép hatályba, ha azt a felek, mint akaratukkal egyezőt, külön-külön aláírják.

Legyünk résen, ha a munkaszerződés módosítása kerül szóba, ugyanis miután a szignónk megjelenik a megállapodáson, később rendkívül nehéz bizonyítani a tévedést, megtévesztést, esetleg kényszert, fenyegetést.

A módosítás és a tilalmak

Ugyanis a módosítás semmilyen körülmények között sem következhet be a munkavállaló megtévesztésével és nem valósíthat meg rendeltetésellenes joggyakorlást.

Ennek kapcsán született egy olyan tartalmú bírósági határozat, mely kimondja, hogy ha a munkáltató a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát azzal a célzattal módosítja határozott idejű szerződéssé, hogy ezáltal mentesüljön az általa egyébként már elhatározott felmondással kapcsolatos anyagi kötelezettségei alól, a munkaszerződésnek ez a módosítása semmis.

Ha ez nem így volna, a munkáltatók könnyedén mentesíthetnék magukat például a végkielégítés fizetésének kötelezettsége alól – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: Shutterstock

A munkaszerződés módosítása tehát csak akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyított a felek (munkáltató és munkavállaló) egyező akaratnyilvánítása az adott feltételre vonatkozóan.

Amennyiben pedig az akaratnyilvánítás hibában szenved, mert például a munkavállaló az aláíráskor súlyos tévedésben volt, mely tévedést a munkáltató okozta, úgy a megállapodás megtámadhatóvá válik.

A szerződés módosítása, illetve az attól eltérő foglalkoztatás

Az egyik fogalom a munkaszerződés módosítása, a másik pedig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ugyanis ez utóbbi nem tekinthető a munkaszerződés módosításának.

Csupán azt jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan, átmenetileg a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatja munkavállalóit. Például olyan feladat ellátásával bízza meg, mely nem szerepel a munkaköri leírásába.

Erre a Munka Törvénykönyvében foglalt kereteken belül -naptári évenként összesen legfeljebb negyvennégy beosztás szerinti munkanapon vagy maximum háromszázötvenkét óra erejéig- minden további nélkül van lehetősége a munkáltatónak.

A legfőbb különbség tehát abban áll, hogy míg a munkaszerződés módosítása - eltérő megállapodás hiányában- végérvényű, addig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás átmeneti – mondta végezetül dr. Sári Judit.