A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg.
Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni.
Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Különvagyon
A házastársak különvagyonához tartozik:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
- továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Öröklés és vagyoni jogok
Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.
Házastársi különvagyon továbbá a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj, a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy.
A házassági vagyonjogi szerződések növekvő száma azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: a vagyonjogi kérdések házasság előtti, illetve esetleg a házasság alatti rendezése elsősorban a házastársak biztonságáról szól.
Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél.
A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.
A vagyonelkülönítési szerződés
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni.
Ez a megoldás tehát a teljes vagyonra vagy annak egyes részeire is vonatkozhat.
Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.
A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek.
Tehát a házastársi vagyonközösség jellegzetessége, hogy mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába - eltérő vagyonjogi szerződés hiányában -, őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától egyenlő mértékben megilletik.
Ugyanígy együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat, és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket.