Minden, amit tudni kell a külföldi cégalapításról (4. rész) – Adóparadicsomok

A Kajmán-szigetek nem csak nyaralóhelyként, hanem adóparadicsomként is rendkívül népszerűek

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői sorozatukban egyedülállóan átfogó képet adnak a külföldi cégalapítás jogi tudnivalóiról, körülményeiről. Nem csupán a környező országok, hanem számos más uniós ország cégalapítási gyakorlatát mutatják be, továbbá érintik az uniós joggal és az adóparadicsomokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket is. Most a negyedik részt olvashatják. Az első rész itt, a második rész itt, és a harmadik rész pedig itt érhető el.

Adóparadicsomnak nevezzük azokat az országokat, amelyek rendkívül kedvező adózási feltételeket biztosít az olyan cégek és gazdasági társaságok számára, amelyek a bevételeiket külföldön érik el – fejtették ki a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.

Ezen országokban jellemzően társasági adó egyáltalán nincs, csupán egy nagyon alacsony fix összegű adót kell fizetniük évente. Sokáig jellemző volt, hogy e cégeknek nem is kellett könyvelést vezetniük, mivel azokat nem vizsgálta senki.

Manapság ez már nincs így és a legtöbb országban könyvvizsgálót kell a cégeknek bevonniuk a működésükbe.

Mikor alkalmazzák az offshore cégeket?

Jellemzően az úgynevezett offshore cégeket két esetben alkalmazzák. Az egyik az adótervezés, melynek célja, hogy a hazai társaság nyeresége ne a belföldi cégben, hanem egy külföldi cégben „csapódjon le", így elkerülve a hazai társasági és személyi jövedelemadó fizetést.

A másik tipikus cél, hogy a tényleges tulajdonosi kört nem szerepeljen a belföldi cégben. Sok olyan esetet láthatunk, hogy több milliárdos felvásárlásban olyan külföldi cégek vesznek részt, amelyeknek az alapító iratán még a tinta sem száradt meg. Ennek célja nyilvánvalóan az, hogy ne lehessen hazai magánszemélyekhez kapcsolni az ügyletet.

Fontos megjegyezni, hogy offshore céget alapítani, üzemeltetni egyáltalán nem jogellenes – húzták alá a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.

Cégek alapításához ráadásunk nem is kell külföldre utazni, hiszen itthon is sok ügyvédi iroda és egyéb tanácsadó cég foglalkozik külföldi cégalapítással. Jellemző, hogy néhány napon belül „elkészül" a kért cég, igaz a hazai árokhoz képest mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk az ügyfeleknek.

Legjellemzőbb helyszínek kis szigetállamok (Seychelle-szigetek, Aruba, Bahamák, Belize, Curaçao, Panama, Vanuatu). A jellemző éves adó 50 és 200 amerikai dollár között mozog, további adófizetés jellemzően nincs.

Forrás: Visit Cayman Islands

Sok helyen lehet „fogadni" helyi ügyvezetőt, így a hivatalos iratokon nem is szerepel a tényleges tulajdonos. Ennek a megoldásnak a hátránya az, hogy minden egyes ügyletkötésnél vagy költséges utazást kell fizetni, vagy meghatalmazást kell beszerezni, melynek költsége elég borsos.

A cégek térnyerése elleni multilaterális megállapodás

Egy multilaterális megállapodás e cégek térnyerésének azonban véget vetett, hiszen 2016-tól a legtöbb országban a végső haszonhúzó (UBO-Ultimate Beneficial Owner) országa részére továbbításra kerülnek a banki adatok a cégek felől.

Továbbá: ezen egyezmény nagy terhet ró azokra a bankokra, akik ilyen jellegű cégek számára bankszámlát nyitnak. Ennek következtében hazai bankok jellemzően nem is nyitnak offshore-cégek részére bankszámlát és a legtöbb nyugati országban székelő banki is csak a legritkább esetben tesz így.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői szerint kijelenthető, hogy míg céget alapítani néhány nap, bankszámlát nyitni sokkal nehezebb, sőt az esetek döntő többségében nem is fog erre sok kerülni.

Ezért mindenképpen szükséges a cégalapítás során tisztázni azt, hogy ha nem sikerül bankszámlát nyitni, akkor a további működés hogyan valósul meg. Az újonnan létrehozott cég jellemzően az anyaországban tud számlát nyitni, azonban sok nyugati bank se nem fogad, se nem küld ezen bankokba utalást, ami továbbra is megnehezíti a napi szintű működést.

Cégek és megítélésük

Az offshore-ozás manapság már egyáltalán nem vet jó fényt annak alkalmazójára, hiszen több botrány (például: Panama papers) is napvilágot látott és nyilvánvalóan óriási nemzetközi nyomás nehezedik e cégekre.

Így ami korábban hétköznapi jelenség volt, ma már kifejezetten káros és ezért könnyebben az adóhatóság látáskörében kerülhetünk.

A folyamatos nehezítés és adóhatósági együttműködésnek köszönhetően az offshore-ozók 99 százalékának a számlabezárás és tevékenységmegszüntetés marad az egyetlen logikus megoldás. Sok olyan ország van, ami nem minősül offshore országnak, azonban a vállalkozói környezet megfelelő.

(A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői sorozatuk ötödik részében ezen országok szabályozását fogják megvizsgálni – a szerk.)