D.A.S. JogSzerviz: amikor többet fizet a munkáltató

Ritka eset, azonban mégis előfordulhat, hogy tévedés, vagy adminisztrációs hiba miatt, a munkáltató több munkabért fizet a munkavállalónak. Mit tegyen ekkor a munkavállaló? Vajon vissza kell ezt az összeget fizetni? A D.A.S. JogSzerviz szakértői ezekre a kérdésekre adják meg a választ.

Valóban ritka eset, hogy a munkáltató véletlenül több munkabért fizetne ki a dolgozójának. A gyakorlatban ennek inkább az ellenkezője fordul elő. Ettől függetlenül nem kizárható, hogy a munkáltató valamilyen okból mégis rosszul számfejti a kifizetendő munkabért és emiatt többletbért fizet a munkavállalónak – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Könnyelműség lenne a munkavállalónak ölbe tett kézzel várnia, ugyanis egy esetleges hiba nem mentesíti a visszafizetési kötelezettség alól. Ugyanis a Munka Törvénykönyve meghatározza azokat a szabályokat, melyek fennállása esetén az összeg miként jár vissza a munkáltató számára.

A visszafizetés módja

A törvény konkrét rendelkezése alapján, a „jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő."

Első látásra csak akkor követelheti vissza a munkáltató a megalapozatlan módon kifizetett munkabért, amennyiben a visszakövetelése iránt, a kifizetésétől számított 60 napon belül lépéseket tesz. Ez azonban nem teljesen így van! Valójában akár 3 éven belül is lépéseket tehet a munkáltató az igény visszakövetelésére.

A két időtartamon belüli igényérvényesítés között az a lényeges különbség, hogy amíg a munkáltató 60 napon belül kezdi meg az igényérvényesítést, úgy elegendő csak azt bizonyítania, hogy a többlet összeget jogalap nélkül fizette ki.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Ha azonban 60 napon túl, de 3 éven belül jön erre rá a munkáltató, akkor már azt kell igazolnia, hogy a jogalap nélküli kifizetést maga a munkavállaló idézte elő, vagy egyébként fel kellett ismernie a hibás kifizetést. Ez mindenképpen nehezebb bizonyítást igényel a munkáltatói oldalon.

Felmerül az is, hogy ilyenkor vajon a nettó, vagy a bruttó összeget kell visszafizetnie a munkavállalónak?

Ennek különösen a munkabér után fizetendő járulékok és személyi jövedelemadó vonatkozásában van jelentősége. Jó hír, hogy a kialakított bírósági gyakorlat értelmében, a nettó összeg visszafizetésére kötelezhető ekkor a munkavállaló – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.