A törvény füstje - dohányzás a gépjárműben

Következetlennek és hiányosnak tekinthető a magyar jogi szabályozói környezet a nem tömegközlekedési járművekben történő dohányzásra vonatkozó szabályokat illetően – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vágány Tamás szerint hiába ad megfelelő keretet az alaptörvény, és a nemdohányzók védelméről szóló törvény, eddig nem került sor a privát gépjárműben történő dohányzás valamiféle szabályozására, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a modern társadalmak jogrendszereiben az össztársadalmi hátrányok és az egyén szabadságjogainak védelme érdekében egyre szélesebb körűvé vált a tiltás, szigorúbb lett a dohánytermékek forgalmazása.

A dohányzással kapcsolatos tiltó, korlátozó jogi szemlélet azonban még csak most kezd utat törni eddig érintetlen privát életviszonyok felé. Utóbbiakra példa az utcán, vagy a járművekben történő dohányzás korlátozása és tiltása.

A KRESZ nem foglalkozik a kérdéssel

A magyar szabályok - eltekintve a közösségi közlekedéstől - jelenleg nem tiltják kifejezetten sem azt, hogy a jármű vezetője, sem azt, hogy a jármű utasa rágyújtson menet közben.

A hatályos KRESZ egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mint ahogy egyébként a járműben történő egyéb más, a figyelem elterelésére alkalmas tevékenységgel sem, kivéve a kézben történő telefon használatot.

Ez utóbbit kriminalizálta a jogalkotó, jóllehet a szabályozás jelenlegi szövege nem éppen következetes – mutatott rá dr. Vágány Tamás.

A hazai törvények

Magyarország alaptörvénye leszögezi, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, az egészséges környezethez. Ezek tehát az alaptörvényből fakadó jogai mindenkinek.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a dohányzás az alaptörvénybe ütközik, de kijelöli a nem dohányzókkal kapcsolatos állami szabályozás útját, és megteremti a közvetlen egyéni felellőséget.

A nemdohányzók védelméről alkotott, lassan húsz éves hazai törvény is csupán a bevezető részben említi meg a járműben történő dohányzást, igaz ott egyértelműen helyteleníti azt.

A magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozza, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke.

Forrás: Shutterstock

Érdekes, hogy míg a szabálysértési törvény külön nevesíti azt, ha szmog-riadó idején valaki jogosulatlanul közlekedik a légszennyező járművel, de arról nincs rendelkezés, ha pl. valaki kiskorú(ak) vagy terhes nő társaságában eregeti a füstöt a gépjárműben.

Az előbbi rendelkezés sokkal áttételesebb, az utóbbi közvetlenebb veszélyt és kockázatot jelent az egészségre.

A magyar szabályozás tehát leginkább úgy írható le, hogy bár a jogalkotó tökéletesen tisztában van a passzív dohányzás mérgező és azonnali hatásaival, a közintézmények, közösségi közlekedés és más köztereken megvalósuló állami szigor dohányfüstként elillan a privát érdekszférában.

A szabályozás nem csak kategorikus tiltást valósíthatna meg, hanem árnyaltabb megközelítésnek lenne helye, amelyre - a legkiszolgáltatottabb és a veszélyeztetett csoportok egészségvédelme érdekében - valószínűleg kialakult a társadalomi igény és a helyes közfelfogás – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.