Vágólapra másolva!
A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

A módosítások áttekinthetőbbé teszik a mintaoltalom megszerzése iránti eljárás szabályozását, így jobban illeszkednek a jogintézmény sajátosságaihoz – fejtette ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. (Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők Farkas Szabolcsot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt szabadalmi elnökhelyettesét a napokban nevezte ki szabadalmi jogi tanácsadónak – a szerk.)

Egyértelművé válik, hogy hol kell a közigazgatási eljárás általános szabályait és hol kell a szabadalmi eljárás szabályait alkalmazni, egyúttal beillesztésre kerültek a mintaoltalmi eljárás olyan szabályai, ahol a szabadalmi eljárástól való kisebb-nagyobb gyakorlati eltérések ezt indokolták (például: a bejelentési nap elismerésére).

A módosításoknak természetesen részei a szabadalmi eljáráshoz képest a mintaoltalmi eljárásban kitűzhető rövidebb határidők és azok meghosszabbítási lehetőségeinek korlátozásai is. A mintaoltalmi iratok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések is pontosításra kerültek, így az eljárás irataiba az oltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjától van lehetőség betekinteni.

Érdemi vizsgálat bővülése

Jóllehet az újdonság és feltalálói lépés követelményeit az érdemi vizsgálat során továbbra sem vizsgálja a Hivatal, a vizsgálandó kör ugyanakkor két további szemponttal bővül, így a szabadalmakhoz hasonlóan vizsgálják, hogy az esetleges módosítások kapcsán nem történt-e olyan tartalom bevitele, amely bővítené a használati mintaoltalom tárgyát a bejelentési napon feltártakhoz képest, valamint vizsgálni fogják azt is, hogy a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség.

Oltalmazhatósági vélemény

Opcionális jelleggel bevezetésre kerül egy olyan új jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy a bejelentő, vagy a mintaoltalom jogosultja, az engedélyezési eljárástól elkülönülten képet kaphasson oltalmának megalapozottságáról, azaz az újdonság és feltalálói lépés követelményének való megfeleléséről. Mivel az eljárás opcionális és elkülönül az engedélyezési eljárástól, így annak menetét és kimenetelét nem befolyásolja.

A használati mintalom engedélyezése negatív oltalmazhatósági vélemény esetén is megtörténik, ha a bejelentés megfelel a vizsgált feltételeknek. Az oltalmazhatósági véleményt bárki megtekintheti, természetesen a mintaoltalom jogerős megadását követően – mutatott rá Farkas Szabolcs.

Az oltalmazhatósági vélemény haszna abban nyilvánul meg, hogy előreláthatólag egy negatív oltalmazhatósági vélemény esetén kisebb valószínűséggel indulhatnának visszaélésszerű bitorlási perek, míg pozitív oltalmazhatósági vélemény esetén hasznos eszköz lehet nem csak a jogérvényesítési eljárásokban, de az oltalom tárgyának üzleti hasznosíthatóságában is.

Az oltalmazhatósági vélemény tehát vizsgálja az újdonság, feltalálói lépés és ipari alkalmazhatóság követelményeit, míg a vélemény elkészültéről a Hivatal hatósági tájékoztatást bocsát ki. Az oltalmazhatósági vélemény díjával kapcsolatban azonban még nem született döntés, így bár a jogintézmény 2018. január 1.-e óta létezik, az oltalmazhatósági véleményre vonatkozó kérelmeket egyelőre nem tekinthetik benyújtottnak, mivel ehhez a megfelelő díjat is meg kell fizetni.

Ide kapcsolódó további újdonság, hogy a használati mintaoltalmakra vonatkozó engedélyezési eljárás időben alkalmazkodva a törvényi változásokhoz immár az SZTNH Szabadalmi Főosztályán fog történni, így az oltalmazhatósági vélemény elkészítésében is részt vesznek majd a szabadalmi elbírálók. Az oltalmazhatósági vélemény elkészítésére 6 hónap áll az elbírálók rendelkezésére a kérelem benyújtásától számítva.

Fontos, hogy a kérelem benyújtásának nincs időbeli korlátja, így tulajdonképpen korlátlan számú kérelmet be lehet majd nyújtani, akár az oltalmi kör egyidejű módosításával, vagy a kérelemhez csatolt nyilatkozattal, amelyben a korábbi vélemény alapján lehet az újdonságra, feltalálói tevékenységre és/vagy ipari alkalmazhatóságra érdemben reagálni. Ezzel kvázi le lehet képezni a szabadalmi engedélyezési eljárás érdemi szakaszát.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője szerint természetesen módosításokat csak a megadásig lehet benyújtani, így a megadás korlátot szabhat ennek a lehetőségnek, jóllehet igénypontokról a megadást követően is le lehet mondani, azonban ezzel az eszközzel már kevésbé korlátozható a tényleges oltalmi kör ahhoz, hogy pozitív vélemény születhessen az oltalom megadását követően.

Jogérvényesítéssel kapcsolatos változások

A használati mintaoltalmak megszerzése, annak legfontosabb kritériumai vizsgálatának hiányában, valamint harmadik felek aktív részvételi lehetősége nélkül sok esetben eredményez kizárólagos jogot olyan műszaki megoldásra, amely már létezik, és mindenki számára jól ismert.

A használati mintaoltalmak sajátosságaiból következik, hogy e jogi oltalmi formával könnyű visszaélni. E visszaélések visszaszorítása, csökkentése érdekében számos módosítás került a jogszabályba. A használati mintaoltalmak megsemmisítése az egyetlen lehetőség az ilyen visszaélésszerű használat kiküszöbölésére.

Forrás: Ooho!

Egy ilyen eljárás előkészítése és megindítása azonban időigényes folyamat. A megsemmisítési eljárás megindítása azonban nem jár automatikusan a bitorlás miatt indult bírósági eljárás felfüggesztésével.

A bitorlási pert fel kell függeszteni a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, és ezt kellő időn belül, azaz a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolják.

Fontos változása azonban, hogy ha a jogosult rendelkezik pozitív oltalmazhatósági véleménnyel, és ezt a per során időben benyújtja, akkor a bitorlási per felfüggesztése mérlegelés tárgyát képezheti, vagyis nem kötelező. Kérdés, hogy egy részlegesen pozitív oltalmazhatósági véleménnyel mi a helyzet, de nyilván ez az oltalmazhatósági vélemény tartalmától függően változhat.

Az oltalmat megalapozó pozitív oltalmazhatósági vélemény hasonló módon segítheti a bírói mérlegelést egy esetleges ideiglenes intézkedés tárgyában indított eljárás során is – emelte ki Farkas Szabolcs.
További újdonság, hogy a bitorlási perben az alperes mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a bíróság saját hatáskörben mérlegelheti, hogy fennállnak-e a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei, és ha a kifogásnak helyt ad, akkor a felekre kiterjedően a bitorlási keresetet elutasíthatja.

Ez azonban nem lesz kihatással a mintaoltalom fennmaradására, hiszen annak megsemmisítéséről továbbra is csak az SZTNH dönthet egy megsemmisítési eljárásban. A bitorlási kereset érvénytelenségi kifogás alapján történő elutasítására viszont csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás felfüggesztése nem kötelező.

Fontos változás, hogy az érvényesség szempontjából kulcsfontosságú oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizárólagos jog megsértése esetére nem indokolt a büntetőjogi szankció fenntartása, így a változások eredményeként a Btk. iparjogvédelmi jogok megértésére vonatokozó rendelkezések módosításával megszünteti a használatiminta-oltalom bitorlásának büntetőjogi fenyegetettségét.

Tisztább lett a jogi helyzet

Összességében a változások hosszas szakmai egyeztetés eredményét képezik, ennek megfelelően kellőképpen átgondoltak, és előremutatóak. Tisztább jogi helyzetet teremtve sok olyan kérdésben, amelyek eddig problémát okoztak a használati minták oltalmát igénybe vevő felhasználók számára.

Kár, hogy a jogszabály hatálybalépésével egy időben az oltalmazhatósági vélemény díjával kapcsolatban nem sikerült a megfelelő jogszabályi módosításokat megtenni, így e jogintézmény egyelőre nem vehető igénybe. Remélhetőleg e hiányosság hamarosan orvoslásra kerül, és a felhasználók élhetnek majd az oltalmazhatósági vélemény kérésének lehetőségével – hangsúlyozta végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.