Mire nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító kártérítési kötelezettsége?

Léteznek olyan káresemények és kárigények, melyek megtérítése a kötelező felelősségbiztosítótól nem követelhető – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Ilyenek elsősorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjárművében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származnak.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése és díjfizetéssel történő fenntartása, amint arra a neve is utal, minden gépjármű üzembentartó részére kötelező. A biztosítási kötelezettség a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától egészen a gépjármű forgalomból történő kivonásáig tart.

Forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

Elsősorban vagyon védelmi indoka van

A gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellegének elsősorban vagyonvédelmi indoka van. Jelentős szerepe van akkor, ha valakinek összetörik a gépjárművét, az ezzel összefüggésben okozott kár megfizetésére nincs egy olyan kötelezett, amely stabil és fizetőképes.

Ennek köszönhetően nem fordulhat elő az, hogy a károkozó fizetésképtelensége miatt a károsult kára nem térül meg – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott károk megtérítésére köteles. Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Ilyenek lehetnek a járműben és az abban elhelyezett vagyontárgyak. A személyi sérülés miatti károk esetén pedig káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Az említett összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Amikor nem követelhető a kár megtérítése

Vannak azonban olyan káresemények és kárigények, melyek megtérítése a kötelező felelősségbiztosítótól nem követelhető.

Ilyenek elsősorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjárművében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származnak

Forrás: MTI

Ennek oka az, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja a károsult reparációja, ennélfogva a károkozó kárainak megtérítését nem foglalja magában. A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ez az üzemben tartó saját hibájából bekövetkező károk megtérítésére is kiterjed az adott szerződési feltételeknek megfelelően.

Nem követelhetők továbbá azoknak a károknak a megtérítése a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítótól, melyek a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek, illetve, amelyek a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkeztek.

A felsoroltak mellett a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki azon károk megtérítésére sem, melyek az álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkeztek.

Továbbá azokra a károkra sem vonatkozik, amelyek a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek, illetve azon károkra, amik a gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következtek be – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.