Jégpályák a járdákon: ki a felelős a tisztításért?
ónos eső időjárás közlekedés sószórás csúszós járda, Andrássy út.
2017.01.31.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint sokszor átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett járdaszakasz kezelése. Budapesten és ennek mintájára a nagyobb városokban is általában a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik. Míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.
Mégis kinek a felelőssége a járda megtisztítása, jégmentesítése? Dr. Burján Zsuzsanna szerint a válasz nem egyértelmű. Ennek oka az, hogy tipikusan a fővárosban, az utak, a megállóhelyek, vagy a járdák más-más személy, társaság kezelésében állnak.
Ennek az eldöntése, tisztázása azért is kulcsfontosságú, mivel, ha valaki balesetet szenved, mely kizárólag annak köszönhető, hogy az érintett szakaszon nem történt meg a jégmentesítés, tehát az üzemeltető nem tett eleget a kötelezettségének, akkor a károsult személy vele szemben érvényesítheti a bizonyítható kártérítési igényét.
Sokszor átláthatatlan a felelősség
Budapesten és ennek mintájára a nagyobb városokban is általában a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik. Míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.
Az előzőekből látszik, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése. Éppen ezért célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a fővárosnál kezdeni, ha pedig megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.
Mit kell bizonyítania a károsultnak?
A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, illetve azt, hogy kinek a jogellenes magtartásának a következmény, valamint, hogy mekkora kára következett be.
Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni.
A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett. Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció.
A kárigény összegének meghatározás azonban már összetettebb kérdés. Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló vonatkozásában a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár.
Ha súlyos, és hosszú ideig tart a gyógyulás, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.
A fentiektől függetlenül, az a személy, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerződéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt. A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni – mondta végezetül dr. Burján Zsuzsanna.