A legfontosabb szabályokat a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete abból a célból alkotta meg, hogy a .hu alatti közdomainek delegálásának, regisztrálásnak és fenntartásnak egységes rendjét biztosítsa, a domain használóinak és másoknak jogait megóvja.
Ezért, az önszabályozás lehetőségeivel élve megalkotta a Magyarszágon jelenleg alapnak számító Domainregisztrációs Szabályzatot, amelyet minden esetben alkalmazni kell, még akkor is, ha elvileg nem minősül jogszabálynak.
Ami elvárható a domain igénylőjétől
A jogalkotó elvárja, hogy az igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait.
Például, a névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) ne sértse. A domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.
Ha más nevét regisztrálják
Ha például egy cégvezető nem kellő gondossággal jár el, és például egy másik gazdasági társaság nevét regisztrálja, akkor az adott társaság bírósághoz fordulhat a névviselési joga megsértése miatt, hiszen a domainnév tévesen azonosítja az interneten és a gazdasági életben szolgáltatást nyújtó szervezetet.
Ebben az esetben a névviselési jog sérelme miatt a 2014-ben hatályba lépett Polgári törvénykönyv alapján sérelmi díjat követelhetnek, ami a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lépett új jogintézmény három éve, és az úgynevezett személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, mint jogkövetkezmény.
A bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz, kár érte.
Ha más védjegyét sértik
A domain helytelen megválasztása védjegyjogokat is sérthet, ilyenkor a védjegyjogosult polgári pert indíthat védjegybitorlás miatt. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom.
A védjegy kizárólagos jogot biztosít jogosultjának arra, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést gazdasági tevékenysége körében használja.
A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést, a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg.
A védjegybitorlás megvalósulása szempontjából azonban szükséges vizsgálni azt is, hogy a dommainnév használata olyan áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában történt-e, mely a védjegy árujegyzékében szerepel, vagy az árujegyzékben szereplőkhöz hasonló. Különböző tevékenységi körök esetében ugyanis nem feltétlenül valósul meg védjegybitorlás.
Fellépés a domain regisztrációja ellen
A jogaiban magát sértve érző szervezetnek többféle lehetősége van a fellépésre, már a regisztráció előtt is van erre módja, illetve utána is.
A domain nevek ugyanis nyilvánosan meghirdetésre kerülnek az úgynevezett várólistán, mindez még nem jelenti a domain végleges, úgynevezett delegálását.
(A domainnév és a jog című írásunk következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)