Ha felfedeztük a hibákat, jegyzőkönyveztük azokat, kértük kijavításukat, ki lesz a kötelezett? Mindenképpen az adásvételi szerződést kell alapul venni, az ott eladóként szereplő kötelessége a helytállás.
Ha például a riasztóról kiderül, hogy rossz, semmiképp sem vevő és gyártó ügyéről beszélünk, az eladó kötelessége a helyzet rendezése, semmiképp sem a vevőnek kell megkeresnie a gyártó képviseltét.
Jótállás és szavatosság
A két jogintézményt meg kell különböztetni egymástól, hiszen jótállás során az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy bizonyos időtartamon belül kifogástalanul működik a termék.
Ha gond van, neki kell bizonyítania, hogy a vevő nem rendeltetésszerűen használta az ingatlant. A szavatosság során azonban csupán arra vállal felelősséget, hogy a termék hibátlan volt, és nincs később kiderülő, rejtett hibája.
Itt bizony már a vevőnek kell bizonyítani, hogy olyan rejtett hibáról van szó, amelyet ő nem vehetett észre. A szavatosságra vonatkozó szabályok elsősorban a jótállási határidő eltelte után segíthetnek.
Békéltető testület és bíróság
Ha a felek végképp nem tudnak megegyezni, akkor első lépcsőben a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhatnak, igaz, ezek határozatai nem kötelező erejűek.
Más a helyzet a bírósági pernél, itt a kormányrendelet, a Polgári törvénykönyv és egyéb jogszabályok alapján kötelező erejű ítéletet hoznak a bírák, igaz, a jogvita évekig tarthat.
Összességében az a jó tanács adható, hogy a lakást, a házat csak akkor szabad birtokba venni, amennyiben a műszaki átvétel során feltárt, észrevett hibákat az érintettek kijavították.
Csak ezt követően vegyük birtokba az ingatlant, hiszen ha nem javítják ki a hibákat, annyi lehetőségünk van, hogy egyelőre nem fizetjük ki az utolsó vételárrészletet.