Barkassy Grünfeld: hogyan hozhatunk létre alapítványt?

Az alapítványok olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek a civil életben betöltött szerepük okán mindenféleképpen – legalább alapfokú – tárgyalást, ismertetést igényelnek – hívta fel a figyelmet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Míg a korábbi Ptk. még akként rendelkezett, hogy alapítványt tartós közérdekű célra lehet létrehozni, a jelenlegi Ptk. ilyen kikötést már nem tartalmaz. Így az alapítvány nem más, mint az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Dr. Korim Balázs ezért áttekinti az alapítványok legfontosabb jellemzői közül az alapítókra szabályokat, utóbbiak bizonyos tekintetben az alapítványok mozgatórugóinak is tekinthetőek.

Valamely alapítvány létrehozásában a legfontosabb szerepe az alapítónak van, hiszen az alapítóé az elhatározás, melynek mentén létrejön a szerzet és az alapító okiratban ő jelöli ki mind az alapítvány létezésének értelmet adó tartós célt, mind pedig az alapítvány szervezetét és bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagi forrásokat.

A Ptk. értelmében ugyanis az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét – ismertette a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A cél vonatkozásában látni kell, hogy bár a Ptk. nem tartotta meg a tartós közérdekű cél kikötést, alapítvány továbbra sem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Ez a megkötés adódik az alapítványok civil szervezet jellegéből, ugyanakkor kellő rugalmassággal biztosítja azt is, hogy tevékenységükkel összefüggésben létezésük és működésük anyagi alapja garantált legyen az alapító által juttatott vagyonon felül is.

Ki lehet alapító?

Alapító egyaránt lehet természetes személy és jogi személy, alapítvány kivételével, hiszen alapítvány nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz – mutatott rá dr. Korim Balázs.

Egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy gazdasági társaságok a működésükhöz kapcsolódóan, elsősorban valamilyen szociális cél szolgálatára alapítványokat hoznak létre, mely fontos szerepet tölt be társadalmi felelősségvállalásukban. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, ilyen esetben pedig az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.

A szabályozás arra is lehetőséget kínál, hogy utóbb vegyünk részt valamely alapítvány tevékenységében, hiszen nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.

Ha pedig a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására is jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.

Sőt, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette, az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító át is ruházhatja.

Alapító és jogszabályok

A fentiekből is látható rugalmasság mellett – mely a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek koncepcionálisan is sajátja -, természetesen az alapító lehetőségeinek korlátjait is rögzítik a vonatkozó jogszabályok.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Így például, néhány fontosabb területet említve, bár az alapító okirat módosításának joga az alapítót illeti meg, semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Látható tehát, hogy erősen korlátozott még az alapító jogosultsága is arra, hogy a rögzített alapítványi célt módosítsa – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Hasonlóképpen, az alapítvány működésének anyagi alapját kívánja biztosítani a jogalkotó, amikor rögzíti, hogy semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

Ugyancsak kimondja a szabályozás, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

Az alapító és a csatlakozó pedig az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ily módon biztosított tehát, hogy az alapítvány létrehozását követően, az alapító, adott esetben meggondolva magát, ne tudja elvonni az alapítvány anyagi létalapját.

A jogalkotó felkészülve az esetlegesen az alapító személyét érintő változásokra úgy rendelkezett, hogy ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja, így biztosítva a kontinuitást az alapítvány működése tekintetében – húzta alá végezetül dr. Korim Balázs.