Vágólapra másolva!
„A versenytörvény 2017. január 15-étől hatályba lépett módosítása számtalan jelentős változást hozott" – nyitotta meg a CMS Budapest február 1-jei rendezvényét dr. Petrányi Dóra, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője. A fúziós engedélyeztetések területén új lehetőségek nyíltak meg, ugyanakkor a kockázatok is növekedtek, nem beszélve az engedékenységet és az egyezséget érintő változásokról és az új versenyjogi kártérítési szabályokról. Minderről a CMS Budapest versenyjogi szakértői adtak részletes tájékoztatást egy üzleti reggeli keretében, ahol bemutatták a módosuló szabályokat, illetve az azokhoz kapcsolódó legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat.
Vágólapra másolva!

Módosuló fúziós engedélyeztetési keretrendszer: gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb eljárás kontra új kockázati tényezők, a CMS Budapest versenyjogi szakértői először ezt vették górcső alá.

A versenytörvény szabályai szerint a vállalati felvásárlásokhoz, össze- és beolvadásokhoz, illetve a közös vállalkozás létrehozásához meghatározott árbevételi határértékek (az új szabályok szerint 15 és 1 milliárd forint) meghaladása esetén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozzájárulása szükséges. A korábbi kérelem-alapú eljárásokat 2017. január 15-étől bejelentésre épülő keretrendszer váltja fel, amely tovább erősíti a GVH a hatékonyság és a fúziós ügyek gyors elbírálása iránti törekvéseit.

A versenyjogi problémát fel nem vető, egyszerű megítélésű ügyek az új rezsim alatt is akár 8 napon belül elbírálásra kerülhetnek; a korábbi 4 milliós eljárási díj 1 millióra csökkent. Fontos változás továbbá, hogy az árbevételi küszöbérték az európai összehasonlításra is tekintettel a korábbi 500 millióról 1 milliárd forintra való megemelése következtében várhatóan 10-15 százalékkal csökken az engedélyköteles ügyletek száma.

A versenytörvény legfrissebb módosítása nyomán a bejelentésekkel összefüggő adminisztratív terhek is csökkennek, a dokumentáció a problémamentes ügyekben tovább egyszerűsödik.

További újdonságok

Újdonságként a módosuló szabályok lehetőséget adnak a GVH-nak olyan összefonódások vizsgálatára is, amelyeknél a fenti árbevételi határértékek nem teljesülnek, de a felek árbevétele az 5 milliárd forintot meghaladja és a tranzakció valamely magyarországi piacon erőfölényes helyzet létrehozásával vagy megerősítésével fenyeget. A versenytörvény ilyen esetekre is bejelentési kötelezettséget ír elő, amely adott esetben komoly előzetes versenyjogi elemzést tehet szükségessé a felmerülő bizonytalanság eloszlatására.

Az ebbe a kategóriába eső tranzakciókat a GVH 6 hónapig hivatalból is vizsgálhatja, a bejelentés elmaradásáért azonban nem szabhat ki bírságot, feltétel vagy kötelezettség előírása vagy a tranzakció tiltása azonban nem kizárt. Ez az új ügytípus a rendezvény számtalan különböző szektorból érkező résztvevői oldaláról is több kérdést vetett fel.

Dr. Jekkel Nóra és dr. Szendrő Szabolcs, a CMS Budapest versenyjogi szakértői elmondták, hogy várakozásaik szerint elsősorban a helyi piacokon már eleve erős szereplők további terjeszkedése esetén merülhet fel az általános árbevételi küszöbértékeket meg nem haladó ügyletek bejelentése, illetve kiemelt terület lehet a startup vállalkozások felvásárlása is.

További új szabályozási elem, hogy a korábban csak kartell, illetve erőfölénnyel való visszaélés gyanújával indult ügyekben tarthatott a GVH úgynevezett hajnali rajtaütést (helyszíni vizsgálatot) a vállalkozásoknál, a jövőben a fúziókkal összefüggésben is lesz ilyen jogköre, igaz, csak szűkebb körben.

Gyakorlati versenyjogi kérdések a vállalatfelvásárlások során

Az előadásban a CMS Budapest versenyjogász szakértői külön hangsúlyt fektettek továbbá a tranzakciók során felmerülő egyéb, gyakorlati versenyjogi kérdésekre is, mint a végrehajtási tilalom, a vevő befektetésének védelmét célzó kötelezettségvállalások köre a szerződés aláírása és a tranzakció zárása között.

Mivel az ügyletet a GVH hozzájárulása hiányban tilos végrehajtani, dr. Jekkel Nóra külön kiemelte, hogy kényes az egyensúly a végrehajtási tilalom megsértése és a vevő által eszközölt befektetés védelme között, a CMS Budapest versenyjogi csoportja azonban az elmúlt években széleskörű tapasztalatot szerzett az erre irányuló szerződéses rendelkezések kidolgozásában.

Egy másik kiemelt témaként szerepelt a tiltott információcseréhez kapcsolódó kockázatok kezelése a céltársaság átvilágításától egészen az ügylet implementálásáig. Ilyen esetekben szintén speciális odafigyelést igényel, hogy a vevő a vonatkozó szigorú versenyjogi szabályok megsértése nélkül juthasson hozzá a tervezett befektetés értékeléséhez elengedhetetlen információkhoz.

Az ehhez kapcsolódó kockázatok csökkentésére többféle megoldás is rendelkezésre áll az ügylet jellegétől, illetve az eset sajátosságaitól függően a titoktartási megállapodásoktól és információs kínai falaktól kezdve a független szakértőkből álló ún. clean team-ek létrehozásáig – hangsúlyozta dr. Szendrő Szabolcs.

Újdonságok az engedékenységi és egyezségi szabályokban

Noha a nyugat-európai arányoktól még érzékelhetően elmarad, a GVH-hoz is egyre gyakrabban fordulnak engedékenységi kérelemmel – ilyen esetben a kérelmező a kiszabandó bírság alóli mentesülés, illetve a bírság összegének csökkentése reményében feltárja a GVH-nak a jogsértés körülményeit és a vizsgálat során is együttműködik a hivatallal.

Míg korábban az engedékenység csak a kartellek esetében volt elérhető, az új szabályok lehetőséget adnak engedékenységi kérelem benyújtására a nem versenytársak közötti, hanem beszállítók és vevők, illetve gyártók és forgalmazók közötti, a vételi vagy eladási árak rögzítésére irányuló magatartások – például a viszonteladási ár rögzítése – feltárása esetére is.

A CMS Budapest szakértői szerint ez a lehetőség a jövőben elviekben legalábbis utat nyithat a GVH-hoz benyújtott kérelmek számának növekedése irányába, azonban az engedékenységhez kapcsolódó üzleti kockázatok (vevők elidegenedése, piacvesztés, stb.) továbbra is jelentős visszatartó erőt képviselhet.

Az engedékenység mellett a bírság csökkentésének másik módja a GVH által kezdeményezett egyezségben való részvétel, amely magában foglalja a jogsértés elismerését és a jogorvoslati jogról való lemondást is. A korábbi 10 százalékos csökkentés helyett az új szabályok már akár 30 százalékos százalékos bírságcsökkentésre is módot adnak – a CMS Budapest versenyjogi szakértői szerint ez akár szélesebb körben is „vonzóvá" teheti ezt az eddig viszonylag kevés ügyben alkalmazott lehetőséget a GVH által eljárás alá vont vállalkozások számára.

Versenyjogi kártérítési perek – egy új korszak kezdete?

A versenytörvény módosításával átültetésre kerültek a magyar jogba a versenyjogi jogsértésekkel összefüggő kártérítési perekre vonatkozó uniós irányelv szabályai. Ebben a körben versenykorlátozó megállapodással vagy összehangolt magatartással, illetve erőfölénnyel való visszaéléssel harmadik feleknek – jellemzően vevőknek vagy beszállítóknak – okozott kár megtérítésére irányuló igényekről van szó.

Forrás: CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda

Míg Nyugat-Európában kiemelkedően sok ilyen per van folyamatban és a megítélt kártérítés összege gyakran messze meghaladja a versenyjogi jogsértésért kiszabott bírság összegét, hazánkban eddig csak kevés ilyen eljárás indult. A versenytörvény módosítása új fejezetként építi be az irányelvben lefektetett sarokpontok szerinti, az általános polgár peres keretrendszerhez képest speciális szabályokat.

Mivel az ilyen perekben a felperes a jogsértő vállalkozáshoz képest „információs hátrányban" van, a jövőben külön rendelkezések segítik az igényérvényesítőket a kereset megalapozásához, illetve a perbeli bizonyításhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférésben. Külön „hungarikum" továbbá az úgynevezett 10 százalékos szabály, amely szerint – amíg a jogsértő vállalkozás az ellenkezőjét nem bizonyítja – a károsult javára törvényi vélelem szól amellett, hogy a jogsértés az árat 10 százalékban befolyásolta, azaz adott esetben ennyivel többet kellett fizetni vagy csak ennyivel alacsonyabb áron lehetett eladni a jogsértéssel érintett termékeket.

A CMS Budapest versenyjogi szakértőinek tapasztalatai és a piaci szereplők hozzájuk érkező visszajelzései szerint ez a szabály akár nemzetközi összehasonlításban is vonzóvá teheti a kártérítési igény Magyarországon való érvényesítését.

Dr. Jekkel Nóra és dr. Szendrő Szabolcs a jövőre nézve továbbá a közgazdasági szakértők szerepének bővülésére számítanak, a jogi tanácsadók mellett ez utóbbiaknak is kulcsszerep juthat például a károk számszerűsítése körében. Kiemelt figyelem övezi továbbá az uniós versenyjogi ügyeket is – különös tekintettel például a bankkártya-díjakat, illetve a kamionpiacot érintő döntésekre –, hiszen az Európai Bizottság vagy a bíróságok elmarasztaló döntésére a kárt szenvedett magyarországi vállalkozások is hivatkozhatnak.

A szakértők összességében nem várják a versenyjogi jogsértésekkel összefüggő kártérítési perek számának azonnali, ugrásszerű emelkedését, azonban az új szabályok hosszabb távon mindenképpen az eljárások felfutását hozhatják, egyben egy újabb kockázatot is jelentve a jogsértésben résztvevő vállalkozásoknak.

(A CMS Budapest versenyjogi csoportja rendszeresen szervez versenyjogi témájú üzleti reggeliket, illetve workshopokat, legközelebb nyáron várható hasonló előadás. A CMS Budapest rendezvényeiről a cms.law oldalán találhatnak bővebb információt az érdeklődők.)