VJT & Partners: adatvédelmi pajzs biztonságos kikötő helyett

Max Schrems aktivista
Austrian Max Schrems waits for a verdict at the European Court of Justice (SCJ) in Luxembourg, on October 6, 2015. The European Court of Justice (ECJ) on October 6, 2015 is to announce a verdict in the case of Schrems v Data Protection Commissioner of Ireland over Schrems's claims that his privacy data was allegedly violated Facebook within the scope of NSA mass surveillance programs. Austrian activist Schrems is suing for damages against the US firm on behalf of 25,000 Facebook users, arguing that Facebook collects and uses private data without adequate consent from users. Schrems also charges that Facebook has provided data to the National Security Agency (NSA), the US digital intelligence unit. AFP PHOTO / JOHN THYS
Vágólapra másolva!
Ütött az óra. Az Európai Unió és az USA között politikai megállapodás született a transzatlanti adatáramlás új keretéről adatvédelmi pajzs néven. A hír üdvözlendő, a játszmának azonban még koránt sincs vége. A VJT & Partners szakértőinek írása szerint az adatvédelmi pajzs jövője teljes mértékben bizonytalan, de a cégeknek már most dönteniük kell a következő lépésekről.
Vágólapra másolva!

A Snowden-ügy hatása, avagy a biztonságos kikötőt elsodorták a hullámok? Több mint 15 éven keresztül az EU–USA közötti adattovábbítások jogi keretét az úgynevezett biztonságos kikötőről szóló határozat teremtette meg.

A biztonságos kikötő rendszerében több mint ötezer egyesült államokbeli cég és több tízezer uniós székhelyű cég vett részt, több millió polgár személyes adatait érintve – fejtette ki dr. Hacsi Gábor és dr. Várady Endre.

Az Edward Snowden által leleplezett megfigyelési botrány azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikai hírszerzés tömegesen vizsgálja az európaiak személyes adatait, tehát a biztonságos kikötő nem tölti be rendeltetését.

Ezért indította meg az osztrák jogász Max Schrems a Facebook elleni pert. Ennek következtében az Európai Bíróság 2015. október 6-án kimondta a biztonságos kikötő érvénytelenségét, hatalmas port kavarva a transzatlanti üzleti világban.

Az Európai Bíróság döntését legfőképp arra alapozta, hogy az USA hatóságai hozzáférhettek az EU-ból továbbított személyes adatokhoz, és azokat a továbbításuk céljaival összeegyezhetetlenül, nem a nemzetbiztonság védelméhez feltétlenül szükséges és arányos módon kezelték – mondták el a VJT & Partners szakértői.

Mi ellen nyújt védelmet az „adatvédelmi pajzs”?

Az EU és az USA között végre sikerült egy megállapodást tető alá hozni, és ezzel új alapokra helyezni a transzatlanti adattovábbításokat. De mi ennek az úgynevezett adatvédelmi pajzsnak a lényege?

A megállapodás legfontosabb eleme, hogy az USA írásbeli biztosítékot adott arra nézve, hogy hatóságaik csak egyértelmű korlátozások és felügyelet mellett férhetnek hozzá a személyes adatokhoz. Az USA kizárta annak a lehetőségét, hogy hatóságaik az adatokat megkülönböztetés nélkül tömeges megfigyelés alatt tartsák.

Az adatvédelmi pajzs további előnye, hogy az uniós polgárok ezentúl jogi védelemben is részesülnek az USA-ban – emelte ki dr. Hacsi Gábor és dr. Várady Endre.

Ez abban nyilvánul meg, hogy panasz esetén az uniós polgárok európai adatvédelmi hatóságokhoz fordulhatnak, amelyek továbbítják a panaszokat az USA megfelelő hatóságaihoz, továbbá lehetőségük lesz arra is, hogy az újonnan kijelölt ombudsmant felkeressék.

Az amerikai cégeknek ezen túl jobban kell óvniuk az adatokat, és szigorúbb kötelezettségeket vállalnak a személyes adatok kezelésében, valamint az egyéni jogok gyakorlásának biztosításában. Végezetül, az USA és az EU évente felülvizsgálják, hogy a vállalások teljesülnek-e.

A játszmának még nincs vége

A megállapodás fontos fordulat, a játszmának azonban még koránt sincs vége. A végleges szöveg kidolgozása akár hónapokat is igénybe vehet, hiszen több körös egyeztetésen kell átmennie, és a végleges változatba a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak, valamint egy uniós adatvédelmi munkacsoportnak is lényeges beleszólása lehet.

Vajon az adatvédelmi pajzs megállja-e majd az Európai Bíróság próbáját? Egyes jogvédő szervezetek erősen kételkednek ebben – mutattak rá a VJT & Partners szakértői.

Minden tisztelet mellett egy pár levél a leköszönő Obama-adminisztrációtól nem elegendő jogi alap arra, hogy hosszú távon biztosítsa 500 millió európai polgár alapjogainak védelmét, miközben explicit amerikai törvény teszi lehetővé a külföldi állampolgárok tömeges megfigyelését” – emelte ki Max Schrems, a Facebook-per megindítója.

A fiatal osztrák jogász, Max Schrems nevét mára megtanulta a világ
AFP PHOTO / JOHN THYS Forrás: AFP/John Thys

A VJT & Partners szakértői szerint az adatvédelmi pajzs csak akkor felelhet meg az Európai Bíróság döntésében foglalt követelményeknek, ha a megállapodásba erős garanciákat építenek, és az USA hatóságai a megállapodás kötelezettségeit a gyakorlatban is maradéktalanul betartják. Máskülönben az adatvédelmi pajzs könnyen a biztonságos kikötő sorsára juthat.

Egyelőre marad a bizonytalanság, de várhatóan az elkövetkező hetekben, hónapokban tisztábban fogunk látni – hangsúlyozta Dr Hacsi Gábor és dr. Várady Endre.

Mit tegyen a cégem?

A magyar cégeknek már most dönteniük kell arról, hogy az adatvédelmi pajzs rendszerének elfogadásáig milyen alternatív megoldásokkal legalizálják az adattovábbításokat az USA-ba (így például modell klauzulával, vagy a kötelező szervezeti szabályozással). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ugyanis bármikor kopogtathat a cégek ajtaján, és bírságolhat is a jogellenes adattovábbítások miatt.

Az alternatív megoldások használata során a cégek maguk kötelesek ellenőrizni, hogy a személyes adatok megfelelő védelme az uniós irányelv szerint megvalósul-e, ami plusz terhet jelent az érintett cégek számára.

Az adatvédelmi jogászok azonban segíthetnek abban, hogy az adatvédelmi pajzs rendszerének elfogadásáig a cégek megfelelő alternatív megoldást alakítsanak ki – hívták fel végül a figyelmet a VJT & Partners szakértői.