Dentons: a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelése (8. rész)

Dr. Juhász László, Réczicza Dentons Europe LLP szakértője

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a nyolcadik részt olvashatják, az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik és a hetedik rész is elérhető.

A bírósági adósságrendezési eljárás keretében a jogalkotó több speciális eljárást szabályozott. Ezek közül hármat nevezhetünk "alapeljárásnak", ezek az egyezség jóváhagyása iránti eljárás, a törlesztési és a mentesítési eljárás – fejtette ki a Dentons szakértője.

Az egyezség jóváhagyása iránti eljárás sikertelensége esetén – hasonlóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljáráshoz – indul az adósságtörlesztési eljárás, melynek sikere esetén az úgynevezett mentesítési eljárás zárja le a folyamatot. Ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódik az egyezség módosítása, valamint a mentesítés hatályon kívül helyezése iránti eljárás.

Hatáskör és illetékesség

A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adós lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

Dr. Juhász László szerint a megoldás azért érdekes, mert a csőd-, felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, itt dolgoznak azok a bírák és titkárok, akik gyakorlattal rendelkeznek ezen a területen.

Mindenesetre a törvényszékeknek ki kell jelölni és képezni azokat a bírákat, titkárokat, akik ezekben az ügyekben eljárhatnak, az eljárásban ugyanis első fokon bírósági titkár önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat.

A törvény arról is rendelkezik, hogy milyen határozatokat hoz maga a bíró és milyen eljárási cselekményeknél jár el.

Eljárási szabályok

A törvény háttérjogszabálya a Polgári perrendtartás, amelynek a szabályait megfelelően kell alkalmazni. Itt is több olyan kérdést szabályoz a jogalkotó, amelyek a csőd- felszámolási eljárásból már ismerősek.

Így a bírósági adósságrendezési eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek (ide nem értve, ha az adós vagyonát bűnügyi zárlat alá vették), félbeszakadásnak (ide nem értve az adós elhalálozását), a jogutódlás esetét kivéve perbehívásnak, illetve perbevonásnak, beavatkozásnak, díj- és költségmentességnek, valamint illeték- és költségfeljegyzésnek, továbbá a Családi Csődvédelmi Szolgálat ('Szolgálat'), vagy a családi vagyonfelügyelő előtt teljesítendő eljárási cselekmény elmulasztása igazolásának nincs helye

A fenti speciális szabályok közül a költségkedvezmények megadásának tilalma ellentétes a törvény jogpolitikai céljával. Itt ugyanis nehéz helyzetbe került családok sorsáról van szó. Amennyiben nem sikerül a főhitelező előtt egyezséget kötni (amelyben már kifizet az adós 30.000 Ft költségátalányt), megkezdődik a bírósági adósságrendezési eljárás, ennek illetéke 30.000 Ft, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is. Amennyiben valamely hitelező kérelmére környezettanulmányt készítenek, ennek költsége egyszerűsített környezettanulmány esetén 2.700 Ft, egyébként 5.400 Ft. Véleményem szerint ezektől a költségektől az adóst mentesíteni lehetne.

A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket.

Érdekes módon a bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye – mutatott rá a Dentons szakértője. Ahol a jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

Amennyiben valamilyen eljárási akadálya van az érdemi eljárás lefolytatásának, a bíróság hivatalból elutasítja a kérelmet.

A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a vizsgálat, illetve a hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül hivatalból elutasítja például, ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az e törvényben meghatározott feltételeknek.

Elutasítja, ha a megállapodás felmondásának lenne helye, vagy az adós nem teljesíti az adósságrendezési egyezségben vállalt kötelezettségét, ha az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezést, ha az adós vagy az adóstárs az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nem jogosult.

A kérelem elutasítása

Amennyiben a Szolgálat az ügyet azért továbbítja a bíróság részére, mert nincs főhitelező, a bíróság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, adóstársat és az eljárásban a kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettet, hogy írásban nyilatkozzon az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem előterjesztését megelőző öt éven belül visszterhesen elidegenített vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról.

Erre azért van szükség, mert ebben az esetben a Szolgálat nem végez semmiféle vizsgálatot. A hiánypótlási határidő eredménytelen letelte esetén, valamint akkor, ha a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján az állapítható meg, hogy a jogügylet a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, a bíróság az adósságrendezési kérelmet elutasítja.

A bíróság az adósságrendezési kérelmet abban az esetben is elutasítja, amennyiben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy az adós, adóstárs vagy az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett által a kérelem előterjesztését megelőző öt évben történt ingyenes vagyonátruházás vagy kötelezettségvállalás a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette. Ez a szabály sem szolgálja az eljárás sikerét.

Olyan időszakban történt ajándékozást, egyéb szerződést kell vizsgálni, amikor a törvény nem is volt hatályban, az adós nem volt fenyegető fizetésképtelenségi állapotban, s nem tudhatta, hogy egy későbbi csődhelyzetben az ilyen szerződés megakadályozhatja a sikeres reorganizációt.

Továbbá akkor is elutasítja, ha az adós által az adósságrendezés kezdeményezését megelőző 180 napon belüli, legalább egymillió forint feletti értékre kötött tartós befektetési jogügylet a vagyon adósságrendezésre fordítását korlátozza.

Az adósságrendezési eljárás elrendelése

Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani, a bíróság elrendeli a bírósági adósságrendezést – hangsúlyozta dr. Juhász László.

A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. Előfordulhat, hogy lesznek olyan hitelezők, akik nem jelentkeztek be korábban, őket nem éri hátrány, a törvény nem mond ki jogvesztést, a végzés joghatásai rájuk nézve az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be.

Dr. Juhász László, a Réczicza Dentons Europe LLP szakértője Forrás: Réczicza Dentons Europe LLP

Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek.

A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a Szolgálat ennek tényét, és az általa kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét bejegyzi az úgynevezett ARE-nyilvántartásba.

A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő - a külön jogszabályokban meghatározott módon - értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván.

Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, kéri az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

A családi vagyonfelügyelő adatszolgáltatást teljesít az adósságrendezés elrendeléséről az adós, adóstárs lakóhelye szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóságnak, továbbá - ha az adós vagy az adóstárs a későbbi lakhatásának biztosítása vagy települési szociális támogatás igénylése céljából kéri - a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének is.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)