Dentons: egyezségkötés a főhitelező előtt (7. rész)

vállalati felvásárlás kézfogás kézrázás Two people shaking hands. CHASSENET / BSIP

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a hetedik részt olvashatják, az első, a második, a harmadik, a negyedik,  az ötödik és a hatodik rész is elérhető.

Ha a főhitelező kötelezettsége fennáll, nem indul azonnal az eljárás, a főhitelező két dologról tájékoztatja az adóst, s ezek teljesítése előfeltétele az eljárás megindulásának.

Az adóst tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztő-részlet összegéről – ezt részletesen a jogszabály határozza meg. Ez az összeg a követelés 7,8 %-nak 1/12-ed része. Ezzel az a gond, hogy akkor is ennyi, ha ez az összeg magasabb az eredeti törlesztő részletnél.

A költségátalány

A főhitelező az e törvényben meghatározott - a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs - feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 ezer forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztő-részlettel együtt kell megfizetni.

Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg, vagy a minimális törlesztő-részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (’Szolgálat’) továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

Az adategyeztetés

Amennyiben az adós teljesíti kötelezettségeit, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel.

A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül – hangsúlyozta a Dentons szakértője.

Ha adategyeztetés nem szükséges, vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Szolgálatot, ehhez csatolja az adós által benyújtott és az adategyeztetés során keletkezett dokumentumokat, és ennek megtörténtéről az adóst is haladéktalanul értesíti.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat feladatai

Ekkor a Szolgálatnak fontos feladatai vannak, ugyanis nem fogadhatja el automatikusan a Főhitelező értesítését, neki is meg kell vizsgálnia a benyújtott dokumentumokat, és az azokban foglaltakat ellenőriznie kell – mutatott rá dr. Juhász László.

Ennek érdekében a törvény különleges jogosultságokkal ruházza fel. Így betekinthet a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. („KHR tv.”) 5. § (1) bekezdése szerinti adatbázisba is.

Továbbá: az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a Ket. szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély útján az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül teljesítik.

Igazolás és hirdetmény

Amennyiben a Szolgálat mindent rendben talál, az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, s ezzel egyidejűleg a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről.

A hirdetmény tartalmazza: a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét és időpontját, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek.

A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról. A követelés bejelentése esetén nem kell díjat fizetni a hitelezőnek.

A kötelezettek 15 napon belül észrevételeket tehetnek

A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan megállapodás-tervezetet készít, amelyet az adós aláírásával is ellátva postai úton megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára, akik a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek.

A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével - szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket - a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodás-tervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező - az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva - postai úton és elektronikusan megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.

Dr. Juhász László, Réczicza Dentons Europe LLP szakértője Forrás: Réczicza Dentons Europe LLP

A főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet, mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással - magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva - postai úton juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodás-tervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.

Az adósságrendezési megállapodás létrejötte

A Dentons szakértője hangsúlyozta: az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

A törvény rendelkezéseiből következik, hogy az így létrejött megállapodás egy magánegyezség, ennek minden következményével együtt. Az is látható a szabályozásból, hogy ez az egyezség elsősorban akkor jöhet létre, ha kevés a szereplő, és a főhitelező rugalmasan kezeli a követelését – húzta alá dr. Juhász László.

Amennyiben nem jön létre az egyezség, vagy letelik az egyezség megkötésére megszabott 90 napos határidő, a Szolgálat a bírósághoz terjeszti be az iratokat. A törvény értelmében ugyanis csak a bíróságnak van joga az eljárást megszüntetni, illetve dönteni az eljárás második szakaszának, a bírósági adósságrendezési eljárásnak a megindításáról.

Az adósságrendezési eljárás megindítása

Ezekben az esetekben a Szolgálat a honlapján gyakorlatilag egy előzetes hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére.

A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét arra, hogy az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés elévülése a kezessel és a dologi zálogkötelezettel szemben is folyik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg.

A Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait postai úton eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A bejelentést követően megindul a bírósági adósságrendezési eljárás.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)