Itt a 2015-ös beszámolók letétbehelyezésének határideje

Executives in business meeting, overhead view

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett, azon cégek, amelyeknek az adott üzleti évre vonatkozó mérleg-fordulónapja 2015. december 31 napjára esik, legkésőbb 2016. május 31. napjáig kötelesek az éves beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről gondoskodni – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Vida Miklós kifejtette: a cég azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a cég az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló illetve az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló elektronikus példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a Ctv. szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.

Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Nem kell költségtérítést fizetni

A cégek adminisztratív terheinek és fizetési kötelezettségeinek tavalyi év végén végrehajtott csökkentése következtében a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell költségtérítést fizetni.

Ennek következtében a cégek beszámolási időszaktól függetlenül 2016. január 1. napját követően fizetési igazolás csatolása nélkül nyújthatják be a beszámolóikat a Céginformációs Szolgálat részére. A beszámolók elektronikusan benyújthatók az Igazságügyi Minisztérium által kifejlesztett új beszámoló rendszeren vagy pedig a már bevált ÁNYK keretprogram használatával.

Az adatok ellenőrzésének fontossága

A beszámolók elfogadásakor érdemes még egyszer gondosan ellenőrizni az adatokat. A számviteli törvény alapján ugyanis függetlenül attól, hogy a beszámoló hibásan került elfogadásra, a jóváhagyó testület által elfogadott beszámoló letétbehelyezésével, a cég letétbe-helyezési és a közzétételi kötelezettsége teljesülésbe fordul és a beszámoló ismételt benyújtására, ugyanazon időszakra vonatkozóan nincs lehetőség, illetve a cég kérelmére a már közzétett beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapjáról már nem távolítható el.

Ilyenkor a beszámolóban szereplő hibát a könyvelésben helyesbíteni kell és annak tényét a következő üzleti évben készített beszámolóban kell feltüntetni – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ugyanakkor, amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló kerül benyújtásra illetve közzétételre úgy ez esetben a cég erről szóló nyilatkozata alapján a Céginformációs Szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi.

Ilyenkor a passzív státuszba helyezett beszámoló benyújtását követően egy évet biztosít a jogszabály arra, hogy a cég a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről legfeljebb egy alkalommal gondoskodjon. Ugyanakkor ilyen esetben a passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad.

Kötelezettségek a NAV felé

A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint a NAV-nak. A beszámoló passzív státuszba helyezése természetesen nem jelent kibúvót, hiszen a NAV ilyen esetben mulasztási bíróságot szab ki abban az esetben, ha a passzivitást követő ismételt benyújtás a közzétételi határidő lejárta után történik.

A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása esetén a NAV 30 napos határidő tűzésével legfeljebb 500 ezer forintig terjedő mulasztási bíróság kiszabása mellett hívja fel a céget a kötelezettség teljesítésére – hangsúlyozta dr. Vida Miklós.

Ezt a következményt alkalmazza az adóhatóság abban az esetben is, ha a cég közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazza, vagy azokat tévesen mutat be. Ha a cég a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, a NAV a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a céget a kötelezettség teljesítésre.

Ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Kényszertörlés, megszűntetés

A cégbíróság legkésőbb a NAV elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és 100 ezer forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a céget. Amennyiben a cégbeíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, akkor a cégbíróság köteles a cég kényszertörlési eljárását megindítani.

Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

A kényszertörlési eljárást mindenképp érdemes elkerülni, hiszen ebből az eljárásból már nincs visszaút a cég számára, sőt amennyiben a kényszertörlési eljárás során elvégzett vagyonfelmérési eljárás alapján megállapítható, hogy a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket úgy a cégbíróság a cég törlése mellett rendelkezik a vezető tisztségviselő eltiltásáról is.

A folyamat legkésőbb a céget megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedését megelőző napig fordítható vissza kizárólag abban az esetben, ha a cég legkésőbb eddig az időpontig eleget tesz a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A beszámoló letétbe helyezésének illetve közzétételének elmulasztása a fentiekben felsoroltakon kívül a cég vezető tisztségviselőjének büntetőjogi felelősségre vonásával is együtt jár – emelte ki végezetül dr. Vida Miklós.