Jogellenes sztrájk, elégséges szolgáltatás (2. rész)

Berlin, 2015. május 5.
Utasokkal teli peron a berlini Alexanderplatz metróállomáson 2015. május 5-én, a német mozdonyvezetők egyhetes sztrájkjának első napján. (MTI/EPA/Kay Nietfeld)
Utasokkal teli peron a berlini Alexanderplatz metróállomáson
Vágólapra másolva!
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a munkabeszüntetésre vonatkozó alapvető szabályok átnézését követően célszerű megnézni azt is, kik nem élhetnek a sztrájk jogával, illetőleg hogy az egyes munkavállalókat milyen többletkötelezettségek terhelik akkor, ha gazdasági vagy szociális érdekeik védelme érdekében élnek a munkabeszüntetés lehetőségével. Dr. Bekk Judit kétrészes írásának második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Az első részben a D.A.S. JogSzerviz szakrértője azt elemezte, hogy rendszerint mikor jogszerű a sztrájk. Ez azonban felveti azt a kérdést is, hogy mindenki jogosult élni ezzel a lehetőséggel? A kérdésre a választ a törvény egyértelműen megadja: nem.

Vannak ugyanis olyan munkavállalók, akiknek a munkája nélkülözhetetlen a mindennapokban, a békés társadalmi együttélés során. Ezen okból kifolyólag nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál sem.

A sztrájk korlátai

Az államigazgatási szerveknél pedig kizárólag a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok betartása mellett lehet csak a munkabeszüntetés lehetőségével élni, az adóhatóság hivatalos állományú tagjai azonban erre ezen korlát mellett sem jogosultak.

Semmilyen körülmények között nem lehet helye a sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környeztet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy valamilyen elemi kár elhárítását gátolná.

Jogellenesnek fog minősülni a sztrájk akkor is, ha azt nem a törvény által nevesített valamely okból tartják, vagy ha a felek megszegik az együttműködési kötelezettségüket – figyelmeztetett dr. Bekk Judit.

Alaptörvénybe ütközik, vagy bírói döntés kell

Ugyanilyen megítélés alá esik az is, ha a munkabeszüntetést alaptörvénybe ütköző célból tartják, vagy ha olyan egyedi munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen irányul, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik.

Továbbá ugyanilyen megítélés alá esik az is, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt tartják a munkabeszüntetést.

Annál a munkáltatónál pedig, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek - ilyenek mindenekelőtt a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, vagy épp az áram, a víz, a gáz, és egyéb energia szolgáltatását ellátó szervek - csak úgy gyakorolható a sztrájk joga, ha az a még elégséges szolgáltatást terjedését nem gátolja.

Mi állapíthatja meg az elégséges szolgáltatást?

A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit alapvetően törvény állapítja meg – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: MTI/EPA/DPA/Kay Nietfeld

Ha ilyen előírásokat törvény nem tartalmaz, a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni. Ilyen esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek megkötötték a megállapodást, ha pedig erre nem került sor, azt bármelyik fél kérelmére bíróság állapítja meg.

Ha tehát úgy érezzük, hogy érdekeink védelme, jogos követeléseink kikényszerítése érdekében nem maradt más lehetőségünk, csak a munkabeszüntetés, a minket megillető jogok mellett a kötelezettségeinket is tartsuk szem előtt, és ezeknek megfelelően cselekedjünk.

Érdemes eljárni úgy, hogy a jogainkért való kiállással se magunknak, se másnak ne okozzunk hátrányt, érdekeinket azonban érvényesítsük – mondta végezetül dr. Bekk Judit.