Mit (nem) jelent a tőkevédelem a biztosítási szerződésben?

tőzsdekrízis, gazdasági válság, válság, értékpapírpiac, deviza, BUX-index, Buda-Cash Brókerház, bróker
Vágólapra másolva!
A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogelv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez. illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

Miután a hazai jegybanki kamatok több évtizedes mélypontra kerültek, a klasszikus banki betéti termékek elveszítették vonzerejüket. Az alternatívák között sokan ismét rátaláltak a befektetéssel kombinált biztosítási termékekre – fejtette ki dr. Vágány Tamás.

Ezek között pedig akadnak olyanok, melyeket a biztosítók és a brókercégek tőkevédettként hirdetnek és értékesítenek. A tőkevédelem egy nagyon fontos és értékes hívó szó az ügyfelek szemében, hiszen sokan a nagyobb kockázat ellenére is igényt tartanak a befektetés valamiféle biztonságára, garantálására.

Szabadon kialakítható fogalom

Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a tőkevédelem egy befektetéssel kombinált biztosítási termékben a biztosító által szabadon kialakítható fogalom – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A tőkevédelem tehát egyáltalán nem jelenti automatikusan azt, hogy a kedves ügyfél legrosszabb esetben a kezdetben befektetett pénzét, azaz a tőkéjét fogja visszakapni lejáratkor vagy meghatározott más időpontban.

A tőkevédelem fogalma kialakítható úgy is, hogy az e befektetett összeg meghatározott hányadára terjed ki csupán. E tekintetben pedig tulajdonképpen nincs jogszabályi korlát – figyelmeztetett dr. Vágány Tamás.

A biztosítási termékekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok azt követelik meg a biztosítótól, hogy a szerződési feltételeket érthetően alakítsa ki, és tisztességesen írja le az egyes fogalmak jelentését. Ha ezek között a tőkevédelem például azt jelenti, hogy legrosszabb esetben az ügyfél a befektetett összeg 50 százalékát kapja vissza, akkor az is törvényes lehet.

El kell mélyedni a szerződés részleteiben

A gyakorlatban ugyanis a legtöbben a múltbéli hozamokra, adózási feltételekre kíváncsiak, és kevesen mélyednek el az egyszerűsített ügyfél tájékoztatón túl a szerződés részleteiben.

Így fordulhat elő, hogy a kedvezőtlennek bizonyult portfóliót összeállító ügyfél csupán a szerződés lejártakor értette meg, nemhogy hozamot nem sikerült elérni, de minden befektetett száz forintból csak hetvenet kap vissza biztosítójától.

Fotó: Mudra László [origo]

Jóllehet, adott esetben még az efféle „tőkevédelem” is alkalmas arra, hogy a még nagyobb veszteségtől megvédje az ügyfelet, mégis, kérdéses, hogy ha kezdettől fogva tisztában van ez az ügyfél a kockázatokkal, akkor is ezt a befektetési formát választotta volna-e.

A szerződésekben használt fogalmak pontos tartalmát tehát nem árt a szerződéskötés előtt tisztázni, mivel utólag meglehetősen nehéz és költségigényes annak bizonyítása, hogy a szóbeli és írásbeli tájékoztatás hiányos, netán megtévesztő volt – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.