Az európai uniós támogatások joga (1. rész)

dr. Csendes Ágnes, ügyvéd, Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában elemzi a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós forrásokból származó támogatásokat érintő jogi szabályozás főbb elemeit, most az első részt olvashatja.

A 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó sarokpontokat, fejlesztési célkitűzéseket Magyarország Kormánya által kidolgozott és az Európai Unió Bizottsága által 2014. év során jóváhagyott úgynevezett „Partnerségi Megállapodás” tartalmazza.

A Partnerségi Megállapodással összhangban az öt legfőbb célkitűzés jelenleg a következő: a gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása, valamint a foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre).

További célok: az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása – ismertette dr. Csendes Ágnes.

Az operatív programok

Ezen prioritások valamelyike, vagy ezekből egyidejűleg több, egymással kombinálva is megjelenik az egyes pályázati felhívásokban. A fenti célkitűzésekhez kapcsolódóan az alábbi úgynevezett operatív programokat fogadta el Magyarország vonatkozásában az EU Bizottsága:

• Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP)
• gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
• integrált közlekedés-fejlesztési operatív program (IKOP)
• környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP)
• rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP)
• terület- és településfejlesztési operatív program (TOP)
• versenyképes közép-magyarország operatív program (VEKOP)
• vidékfejlesztési program (VP)
• közigazgatás– és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program (KÖFOP)

• magyar halgazdálkodási operatív program (MAHOP)

A konkrét pályázatokat ezen programok keretében írják ki az illetékes szervezetek. Kis- és középvállalatokat, leggyakrabban a GINOP, míg társasházakat például a KEHOP programok érintenek.

Nonprofit szervezeteknek az EFOP és KEHOP kiírásokat érdemes figyelni, de a GINOP pályázatokon is gyakran indulhatnak támogatásért. A pályázatok egy igen jelentős része pedig kifejezetten a közszférát támogatja (például: KÖFOP) – mutatott rá a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Amennyiben az aktuális pályázati rendszerre vonatkozóan konkrétabb jogi szabályozást szeretnénk megismerni, úgy a jelenleg futó 2014-2020 közötti időintervallumra vonatkozó legfontosabb jogszabály a „2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet”.

Ezen időszakra szóló programterveket, támogatási rendszert együttesen „Széchenyi 2020” programnak is nevezik. Mivel a korábbi programozási (2007-2013) időszakban nyertes pályázatok egy része jelenleg még nincs lezárva, azaz például folyik a pénzügyi elszámolásuk/ellenőrzésük még, úgy ezen pályázatok felhasználási - és eljárásrendjére a korábbi, 2007 és 2013 időszakra vonatkozó hasonló tárgyú 4/2011. Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. (Dr. Csendes Ágnes kétrészes írása mostani periódusban kiírt, odaítélt vagy később kiírandó, odaítélendő pályázatokra fókuszál – a szerk.)

Többnyire nyilvános felhívás útján teszik közzé

A pályázatokat többnyire nyilvános felhívás útján teszik közzé, amelyek az interneten a www.palyazat.gov.hu mint a Széchenyi 2020 hivatalos weboldalán - az egyéb szükséges ismertetőkkel és dokumentációval együtt- elérhetők.

A támogatási igényeket (pályázatokat) a felhívásban megjelölt szervekhez kell benyújtani, többnyire valamely minisztériumhoz vagy a Miniszterelnökség megfelelő részlegéhez. Jelenleg a legtöbb pályázat kizárólag elektronikus úton nyújtható be és a későbbi kommunikáció is elektronikus kapcsolattartással történik.

Sok pályázati felhívás engedi a konzorciumban való „pályázást”, ilyenkor megadják a konzorcium maximális létszámát is és a konzorciumvezetőre vonatkozó esetleges további kikötéseket – hangsúlyozta a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A konzorcium vezetője inkább kapcsolattartó szerepet tölt be, tehát nem veszi át az egyes tagok felelősségét a közreműködő szerv, irányító hatóság előtt, sőt legtöbb esetben a konzorciumi tagokat egymás között egyetemleges felelősség terheli a pályázattal kapcsolatban a közreműködő szerv/irányító hatóság felé.

A jogosultsági és a tartalmi értékelés

A támogatási kérelmeknek (pályázatoknak) van egy jogosultsági (formai), majd az azt követő tartalmi értékelése is. A jogosultsági értékelés elsősorban arra vonatkozik, hogy a pályázó jogosult-e részt venni a pályázaton és a felhívásban előírt, ennek igazolásához szükséges mellékleteket benyújtotta-e.

Ugyanis számos, a pályázatból való kizárásra okot adó körülmény van, amelyek tételes felsorolása meghaladná jelen cikk kereteit (például: pályázó saját tőkéje negatív, köztartozása van, adott naptári évben ő vagy kapcsolt vállalkozása kapott már ugyanabból a felhívásból támogatást, stb.)

dr. Csendes Ágnes, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A tartalmi értékelés a megfelelő indikátorokra, valamint a szakmai tartalomra irányul és pontozásos rendszerben zajlik. Mivel a pályázatokat értékelő és arról döntő irányító hatóság (pl. minisztérium) értelemszerűen nem érthet minden egyes szakmai kérdéshez, amely egy pályázati anyagban felmerül, így gyakran a szakmai értékelést külsős szakemberekkel végezteti el.

Amely pályázó túljut a jogosultsági ellenőrzésen és a tartalmi értékelésen megfelelő pontszámot szerez, az értesítést kap a közreműködő szervezettől, hogy elnyerte a támogatást – mutatott rá dr. Csendes Ágnes.

A nyertes pályázó vagy támogató okiratot (például: mezőgazdasági tárgyú pályázatoknál) kap kézhez, vagy támogatási szerződést kell kötnie a támogatás (pályázati pénz) folyósítása érdekében.

A pályázaton való részvétellel a pályázó szigorú ellenőrzési és nyilvántartási rendszernek veti magát alá, és akár még a támogatási szerződés megkötése előtt is köteles magát alávetni helyszíni ellenőrzésnek.

(A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)