A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (2. rész)

eu zászló európa európai unió
Flag of the Europeaen Union, Germany, city of Hannover, 26. February 2015. Photo: Frank May
Vágólapra másolva!
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Bár a nevesített tisztességtelen kikötések a fogyasztói szerződésekre vonatkoznak, a bírósági mérlegelésnél mégis iránymutatásként szolgálnak a vállalkozások közötti szerződések tekintetében is – mutatott rá dr. Merics Lajos.

Ezen, fogyasztói szerződésnek nem minősülő esetekben a megállapított tisztességtelen szerződési feltétel jogkövetkezménye a megtámadhatóság, melyet a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel lehet gyakorolni.

Ilyenkor a bíróság nem hivatalból állapítja meg a szerződési feltétel tisztességtelenségét, hanem az erre hivatkozó félnek kell ezt bizonyítania.

A bíróság mérlegel és dönt

Amennyiben a vitatott feltételt a törvény nem nevesíti, a bíróság dönti el mérlegelési jogkörében a tisztességtelenség megállapításának módját. Ilyenkor azt vizsgálja, hogy a feleknek szerződésből fakadó jogai és kötelezettségei a kifogásolt kikötés nélkül arányosabbak lennének-e.

Ennek megítélésekor a gazdasági élet bevett forgalmi szokásai is támpontot adhatnak, valamint az a tény, hogy a feltétel eltér-e a Ptk. lényeges szabályaitól – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A fogyasztói szerződéseknél a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket alapvetően alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és az adott szerződő partnerrel egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A hatályos Ptk. külön rögzíti, hogy a kikötést alkalmazó vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a feltételt egyedileg megtárgyalták.

Világos és érthető alapvető feltételek esetén

A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések ugyanakkor nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó alapvető szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.

Ennek hátterében alapvető magánjogi jogelvek, a privátautonómia, a szerződési szabadság és a forgalom szabadságának biztosítása áll, célja, hogy a szerződések bizonyos elemei ne kerülhessenek a tisztességtelenség vizsgálata vonatkozásában bírói ellenőrzés alá – magyarázta dr. Merics Lajos.

Figyelemmel a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetére, a vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítják az európai szabályozásban előírt védelmi hátteret. Egyidejűleg nyomon követhető a törvényalkotó azon szándéka is, amely a vállalkozások tekintetében a kereskedelmi ügyletek alapjait képező szerződéskötési szabadság tiszteletben tartására irányul.

Segít a fogyasztóvédelmi intézményrendszer is

Természetesen a bírósági vitarendezésen kívül a fogyasztóknak lehetőségük van a fogyasztóvédelmi intézményrendszer segítségével orvosolni sérelmüket. Az Európai Unió egyszerű és közérthető módon, bárki számára könnyen elérhető formában tájékoztatja az állampolgárokat arról, milyen jogaik vannak, és mit tehetnek akkor, ha tisztességtelen szerződési feltételekkel találkoznak fogyasztóként.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Az Európai Uniós hivatalos oldalán az uniós szabályozásról szóló tájékoztatásban konkrét példákon keresztül ismerhetik meg a fogyasztók a tisztességtelen szerződési feltételek esetén alkalmazott jogkövetkezményeket és jogorvoslati lehetőségeket.

Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, több tagállamot érintő esetben az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához fordulhatunk segítségért – tanácsolta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.