Vágólapra másolva!
A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Dr. Szegi Beáta írásának első részében ott fejezte be, hogy az egyszerű bejelentés mellékletei körében a lényegesebb kérdés, hogy hiányzik a kötelező mellékleti dokumentációk felsorolásból a korábbi eljárási rendhez képest az energetikai számítás benyújtási kötelezettsége.

Ennek komoly jelentősége van, amelyet nem az építési tevékenység megkezdésekor, hanem annak befejezésekor a használatba vételi engedély helyett – ebben az eljárásban – a hatósági bizonyítvány megszerzésekor fognak érzékelni az építtetők.

Az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány mellékletéül csatolni kell – többek között – az épület energetikai tanúsítványát – emelte ki a Kovács Réti Szgehő Ügyvédi Iroda szakértője.

Követelmények és elvárások

A használatbavételi engedély kiadásához vagy a használatbavétel tudomásul vételéhez, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez készülő tanúsítvány esetén az épületre, épületszerkezetekre, gépészeti rendszerekre és azok elemeire az építési tevékenységre vonatkozóan meghatározott módon a hatályos jogszabályok szerinti követelmények és az azoknak való megfelelés igazolása szükséges.

Mivel 2021-ig meghatározásra kerültek az épületek energetikai elvárásaira (pl. az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára, vagy az épületgépészeti rendszerekre, stb.) vonatkozó előírások, ezek fokozatosan fognak változni a következő időszakban, míg el nem érik az előzetesen kitűzött értékeket.

Éppen ezért hihetetlenül nagy kockázatot ró az építtetőre és az építészeti-műszaki tervezőkre, hogy előzetesen pontosan megbecsüljék az építés befejezésének pontos időpontját és az éppen akkor kötelezően alkalmazandó épületenergetikai jellemzőket.

Igazgatási szolgáltatási díj, bontási kötelezés

Az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány mellékletéül csatolni kell – többek között – annak az igazolását, hogy a hatósági bizonyítványért az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.

A díj összegét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény melléklete határozza meg oly módon, hogy a legfeljebb 300 m2 hasznos összes alapterületű új lakóépület felépítésének ténye - amennyiben az a bejelentéstől számított három éven belül megvalósul - ingyenesen kerül igazolásra hatósági bizonyítvánnyal.

Forrás: Northfoto

Az új rendelkezések indoklása szerint annak érdekében, hogy az építkezések ne maradjanak befejezetlenül, illetve ne húzódjanak el, a jogalkotó az építkezés időtartamától függően növekvő mértékű díjazást vezet be, illetve bontási kötelezettséget állapít meg, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül az épület nem épül fel.

Összegzés

Összegezve tehát, bár első ránézésre könnyebb eljárási szabályok vonatkoznak a legfeljebb 300 m2 hasznos összes alapterületű új lakóépület építésére, mégis sok buktatót rejt, komoly a kockázata, akár ha az építtetői vagy a tervezői felelősséget, akár a kártérítési igények peresítését, akár a szigorú bontási kötelezés szabályait vesszük figyelembe.

Természetesen előfordulhat, hogy a jogalkotó a későbbiekben még finomít a szabályozáson, növelve ezzel az új rendszer biztonságát – hangsúlyozta végül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.