SBGK: egyezségi kilátások a versenyhatósági eljárásokban

dr. Szamosi Katalin, ügyvéd, SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Vágólapra másolva!
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényünk módosítása lehetővé tette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban a Versenytanács, a vizsgálatot lezáró jelentés alapján feltárt tényállásra figyelemmel az eljárás alá vont ügyfél és a hatóság között egy egyezség jöjjön létre – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák elnöke.
Vágólapra másolva!

Dr. Szamosi Katalin hangsúlyozta: ez az egyezség tulajdonképpen egy olyan kompromisszumos megoldást takar, melyben az ügyfél, azaz a Versenyhatóság vizsgálatának alanya, lemond a törvényben egyébként meghatározott jogairól, a Versenyhatóság pedig elenged neki 10 százalékot a birság összegéből.

A kérdés az, hogy mi előnye van ebből az ügyfélnek és mi előnye a Versenyhatóságnak. A Versenyhatóság részéről nyilvánvaló, hogy egy ilyen egyezség kapcsán adminisztratív terhei csökkennének, továbbá az ügy az eljárás alá vonttal szemben lezárul, így, ha több szereplő van az ügyben, a többi eljárás alá vontra koncentrálhat, sőt az ügyfél által adott és jogsértést beismerő nyilatkozatot a bizonyítékok körében fel is tudja használni.

Mi előnye van ebből az ügyfélnek? Nyilvánvalóan csak anyagi előnye származhat, mert egy kedvezményes bírságot kell csak kifizetnie, továbbá az ő anyagi és adminisztratív leterheltsége is csökken, ha a Versenyhatóság vele szemben ily módon egyezséggel szünteti meg az eljárást – mutatott rá az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák elnöke.

Az előnyök és hátrányok mérlegelése

A kérdés azonban az, hogy ezek az előnyök milyen hátrányokkal járnak ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy van-e jövője a hatóságok ilyen módon felkínált egyezségének. Az elsődlegesen leszögezendő tény, hogy az egyezségi kísérlet alapfeltétele, hogy az ügyfél, azaz az eljárás alá vontnak el kell ismerni a jogsértést.

Azt gondolhatnánk, hogy ez egy viszonylag egyszerű döntés a gazdaság szereplői részéről, de ez távolról sincs így. Az ügyfél ugyanis nem tudja és az egyezségi szakaszban, nem is fogja megtudni, hogy mennyi bizonyíték áll rendelkezésre a Versenyhatóság részéről a bűnösségének igazolására.

Az a garanciális kérdés ugyanis, hogy az ügyfél az iratokat teljes körűen megismerheti, az egyezség pillanatában még nem, és egyezségkötés esetén később sem nyílik meg. Így az ügyfélnek nagyon át kell gondolnia, hogy vajon a hatóság által beszerzett bizonyítékok hitelt érdemlően és teljes mértékűen megállják-e a helyüket, azaz, ha az ügyfél nem kötne egyezséget és továbbmenne, a Bíróság megállapítaná-e a jogsértés tényét.

Ebben a korai szakaszban tehát mindenképp egy nagyon komoly mérlegelési kérdés az ügyfél részéről, hogy ezt a nyilatkozatot, azaz a bűnösségének beismeréséről, kiadja-e – emelte ki dr. Szamosi Katalin.

Meggondolatlanul nem lehet nyilatkozni

A Gazdasági Versenyhivatal olyan esetekben, ha az egyezség megszakadására nem az ügyfél hibájából kerül sor, a beismerő nyilatkozatot nem veszi figyelembe.

Dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák elnöke Forrás: SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák

Az ügyfél döntését sok más tényező is befolyásolja, hiszen nem mindegy, hogy egyedül ellene indult eljárás, vagy több ügyfél is érintett. Nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül volt az eljárás alanya és beismerését a többi társával szemben fel lehet használni, az ő piaci megítélése a társai szemében alapvetően rosszallást fog kiváltani.

Ha több cég ellen is folyik az eljárás

Az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol több cég ellen is folyik versenyhatósági eljárás, meggondolandó, az a korábban is említett tény, hogy a hatóság által kiválasztott ügyfél nem nézheti meg a teljes iratanyagot, így nem tudja azt megítélni, hogy a többi versenytárssal szemben az ő esetleges beismerő nyilatkozatán kívül van-e valamilyen bizonyíték.

A 10 százalékos engedmény sokszor nem áll arányban azzal az elvárással, amelyet, még ha az adott ügy szereplői egyébként tiltott magatartást tanúsítottak is, de közös felelősségük esetén az egyik fél ilyen kis összegért legyen "árulója" a többi piaci szereplőnek. Ezzel teljesen ellentétes az úgynevezett engedékenységi politika, amelynél a bizonyítékokat teljes körben elsőként feltáró szereplő mentesülhet a versenyjogi következmények alól.

Ez a fajta magatartás ugyanis az eljárás megindítása előtt "bűnbánatként" is értelmezhető, és ezt a Versenyhatóság Magyarországon is és külföldön is olyan jogkövető magatartásnak minősít, amelyért teljes, vagy 20-50 százalékos versenyhatósági engedmény érhető el. Jelen egyezségeknél felajánlott 10 százalékos csökkentés akármilyen nagy összegről is beszélünk, nem biztos, hogy el tudja érni a célját.

Az egyezségi kísérletben való részvétel természetesen az ügyfél számára nem kötelező. Az eljáró Versenytanács csak akkor kezdi meg az egyezségi kísérletet, ha az ügyfél ebben a kérdésben úgy nyilatkozik, hogy részt akar benne venni. Javasolt, hogy az ügyfél mindenképp konzultáljon versenyjogban jártas jogásszal, az ilyen egyezségbe való részvételt megelőzően, hogy kellően mérlegelni tudja az előnyöket és hátrányokat – tanácsolta végezetül dr. Szamosi Katalin.