Cégeket, szervezeteket is megilletnek a személyiségi jogok

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A személyiségi jogok nem csupán a természetes személyeket, hanem gazdasági társaságokat és más jogi személyeket is megilletik – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A személyiségi jogok védelmével a jog az ember, illetve az ember magánszférájának tiszteletben tartására hívja fel a figyelmünket. De mit is jelent ez pontosan? Meddig terjed a jogok védelme és hol van a személyiségünk érvényesíthetőségének a határa? – tette fel a kérdést dr. Bekk Judit.

A személyiség szabad érvényesítésén túl a személyiségi jog lényege annak elhárítása, hogy az érvényesítésben a személyt bárki meggátolja. Hatályos jogszabályunk azonban a személyiség szabad érvényesítését korlátozza: erre csak a törvény és más személy jogainak a sérelme nélkül kerülhet sor, hiszen mások személyiségi jogait mi is kötelesek vagyunk tiszteletben tartani.

Relatív a jogsértés

Az a magatartás, ami mások személyiségi jogait sérti vagy veszélyezteti, rendszerint jogellenes. Ez pedig magával hordozza a megsértett személynek a megsértővel szembeni követelését akár a jogsértő magatartás abbahagyására, akár annak jóvátételére.

Maga a jogsértés relatív: ha abba a sértett beleegyezett, vagy a jog azt megengedi, esetleg arra a jogos védelem keretében vagy szükséghelyzetben kerül sor, már nem is tekinthető jogellenesnek – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A személyiségi jogok védelmének középpontjában a méltóság áll: kimondja a törvény, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Személyiségi jogainkat tekintve azonban ez csak egy a sokból.

A jogok megsértésének lehetséges köre

Miben nyilvánulhat meg a személyiségi jogok megsértése? Polgári Törvénykönyvünk külön nevesíti az egyes személyiségi jogok megsértésének eseteit, de kifejezetten felhívja rá a figyelmünket, hogy a személységi jogok megsértésének lehetséges köre nem merül ki ennyiben, hiszen ez csupán egy példákat tartalmazó felsorolás.

Ide tartozik az élet, a testi épség és az egészség megsértése mellett a személyi szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személyiség hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jóhírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése vagy épp a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése is.

Más megítélés alá esnek a közélet szereplői

A személyiségi jogok védelme bár mindenki megillet, azonban nem egyformán: más megítélés alá esnek a közélet szereplői. Az őket megillető személyiségvédelem szűkebb, mint más személyek esetében – hangsúlyozta dr. Bekk Judit.

Fotó: Mudra László - Origo

A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása ugyanis a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

Tudnunk kell mindemellett azt is, hogy a személyiségi jogok nem csak a természetes személyeket, hanem gazdasági társaságokat és más jogi személyeket is megilletnek, ide nem értve természetesen azokat a jogosítványokat, melyek jellegüket tekintve kizárólag az emberhez kapcsolódhatnak – összegezte végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.