MOKK: így működik a hitelbiztosítéki nyilvántartás

A hitelbiztosítéki nyilvántartásban érvényesülő bejegyzési elv azt jelenti, hogy a jelzálogjogot, a tulajdonjog-fenntartással történt eladás-, a lízingbeadás- és a faktorálás tényét kötelező bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, ha az ügylet tárgya nem ingatlan, vagy nem lajstromozott ingó dolog, jog vagy követelés – tájékoztatta az Origót a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Dr. Anka Márton kifejtette: a bejegyzést a felek egyező nyilatkozata hozza létre. Ahhoz, hogy a zálogjogosult, a zálogkötelezett, az eladó, a faktor, illetve a lízingbeadó hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehessen, regisztrálnia kell, és ugyanígy regisztrált felhasználónak kell lennie a jogügylettel érintett másik félnek is.

A regisztráció érvényesítéshez közjegyzői közreműködésre van szükség, ezt követően azonban az elektronikus aláírással rendelkező fél mindenféle külső kontroll nélkül maga is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilatkozatot.

Maguk a felek vezetik

Maga a nyilvántartás egy internetes felület, amelyen a felek közvetlenül kommunikálhatnak egymással és hozhatják létre a bejegyzéseket. A hitelbiztosítéki nyilvántartás újdonsága éppen abban rejlik, hogy a nyilvántartást maguk a felek vezetik.

A bejegyzést semmilyen hatóság nem rendeli el, így teljesen önkéntes, mindenkinek a saját akaratából valósul meg. Tulajdonképpen a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem is nyilvántartás, csupán egy internetes hirdetőtábla.

Nincs szó a zálogjog teljes nyilvánosságáról

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője kiemelte: nem helytálló az a sokat hangoztatott az állítás, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás „a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja”.

A zálogjog és a nyilvántartásba bejegyzett tények nyilvánossága teljesen eltűnt, semmilyen értelemben nem beszélhetünk sem a zálogjog, sem, a tények nyilvánosságáról, csupán a nyilatkozatok nyilvánosságáról lehet szó.

Az új Ptk. szerint nincs nyilvános zálogjog, nincs nyilvános bejegyzett tény, csak nyilvános nyilatkozat van. Sem a zálogjog alapítását sem a bejegyzett tény létrejöttét nem tanúsíthatja a hitelbiztosítéki nyilvántartás, mivel legfeljebb a jelképi tradíciót tanúsítja, de azt már nem, hogy az alapításhoz szükséges másik elem, a zálogszerződés is létezik.

Az ideális esetben a nyilatkozat megtételekor a jog, tény létrejöttének minden más feltétele is teljesült (van szerződés, létezik a szerződés tárgya, fennáll rajta a kötelezett rendelkezési joga) a nyilatkozat tartalmilag is megfelel a valóságnak, ekkor tényleg a bejegyzéssel lesz a jog megalapított, a bejegyzett tény valóban meg fog felelni a valóságnak.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás előnyei

Dr. Anka Márton rámutatott: a hitelbiztosítéki nyilvántartás előnye az, hogy bárki – mielőtt gépkocsit, más gépjárművet, vagy nagyobb értékű ingóságot vásárol – ingyenesen betekinthet a nyilvántartásba, és megnézheti, hogy a nyilvántartás az eladó mely vagyontárgyai tekintetében tartalmaz bejegyzést, illetve gépjármű esetén magára a gépjárműre is rákereshet alvázszám alapján, és meggyőződhet róla, hogy a gépjárművet tehermentesen megszerezheti-e.

(Bár ez nem újdonság, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő ingó jelzálogi nyilvántartásba az interneten keresztül ingyen éppúgy be lehetett tekinteni, mint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.)

dr. Anka Márton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara

A nyilvántartásba való betekintés a jóhiszeműséget alapozza meg, a jóhiszeműségnek pedig a tehermentes szerzés szempontjából van jelentősége. Nagy jelentősége van annak, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintett vagyontárgyat megszerző személy jóhiszemű-e. Így amennyiben a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat megszerző személy rosszhiszemű, zálogjoggal terhelten szerez tulajdont.

Továbbá a rosszhiszemű jogszerző a nem tulajdonos, birtokostól a lízingtárgyon, illetve a tulajdonjog fenntartással eladott vagyontárgyon jogot nem szerezhet. Az alvázszámmal rendelkező gépjármű esetén rosszhiszemű az, aki az egyedi azonosító alapján nem kérdez le a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.

Fontos ezért, hogy gépjármű vásárlása esetén, ha a vevő nem tekint be a HBNY-ba, és a gépjármű zálogjoggal terhelt, akkor zálogjoggal terhelten szerez tulajdont. Ez azt jelenti, hogy a megelőző tulajdonos tartozása fejében a járművet az önálló bírósági végrehajtó lefoglalhatja, majd elárverezheti. Ez ellen pedig a tulajdonos az égadta egy világon semmit sem tehet – hangsúlyozta végezetül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.